Ezen a hétvégén beindul a Forma-1-es szezon második felvonása, és Lewis Hamilton biztos lehet benne, hogy – mint eddig – a hátralévő futamokon is számíthat Isten teljes körű támogatására. A Mercedes világbajnoka egyre többet beszél vallásosságáról, és bár néha zavarba ejtő a kitárulkozása, a főnöke örül, hogy van miből erőt merítenie. Végül is a világbajnoki címért indul harcba, és épp szárnyal – istennek hála persze.
Danny Ramadan volt az az előadó, akit a Szigeten lecigányoztak és megütöttek, pedig akár meg is hallgathatták volna, van ugyanis miről mesélnie. Például arról, hogy milyen melegnek lenni egy konzervatív muszlim családban Szíriában, és arról is, hogy milyen menekültként újrakezdeni egy liberális nyitott társadalomban Kanadában. Budapesten arról is beszéltünk vele, hogy mit veszít Magyarország azzal, hogy elutasítja a menekülteket.
A szexuális zaklatásos történetek újabb rétege tárult fel azzal, hogy Asia Argento olasz színésznőt is megvádolták, hogy visszaélt a hatalmával. Ő a történetet egészen másképp magyarázza, a zaklatás vádját tagadja. Hitelteleníti vagy épp megerősíti-e Argento esete a Me Too mozgalmat?
33. alkalommal látogat el a Forma–1 mezőnye a Hungaroringre. Az elmúlt több mint három évtizedben rengeteg nagy sztorija volt a pályának. Egy rendhagyó névsorolvasással megnéztük, hogy a mai mezőnyből már hiányzó versenyzők mire mentek az itteni sikereikkel, és azt is, hogy azóta mi lett velük.
A labdarúgás és a nők kapcsolatát még mindig a címben olvasható kontextusban képes leginkább értelmezni a sportág közege, és ezt az oroszországi foci-vb-n is rengeteg epizód alátámasztotta. A torna alatt nemcsak a labdába, hanem a nőkbe is belerúgtak párszor, ám ez kevésbé zaklatta fel a kedélyeket, mint egyes válogatott focisták származása.
Feminista volt, és határozottan kiállt amellett, hogy meg kell hallgatni a nőket, a történeteiket, az álláspontjukat. Akkor is, ha neki ez kellemetlen vagy kínos.
Ráskó Eszter tudatosan, önismerettel felvértezve foglalta el a helyét a standup-térben: ő a szókimondó kövér lány, aki eddig nem nagyon volt, éppen ezért nem lehet nem észrevenni. A kommentelők az elején még vissza akarták küldeni a konyhába – igaz, civilben valójában HR-es –, de ennek ellenére imádja, amit csinál. Azt vallja, hogy minél kevesebb a titka az embernek, annál szabadabb. Interjú.
Képes-e mindenkinek a kedvében járni A Forma–1? A sportág útkereséséről beszélgettünk az F1 új elnökével, a mindig lelkes Chase Carey-vel, és az F1 egyik volt versenyzőjével, az örökifjú Gerhard Bergerrel.
Max Verstappen két nappal az Azerbajdzsáni Nagydíj és egy nehezen feldolgozható kudarc után érkezett Budapestre, hogy a Nagy Futamon járjon a szurkolók kedvében. Bocsánatkérésben már profi, de a magyarázkodásnál sokkal jobban érdekli a győzelem.
Az önismeret, a saját szükségleteink és erősségeink tudatosítása elengedhetetlen egy kiegyensúlyozott élethez – állítja Sylvia Löhken, aki az introvertáltakat már két könyvön keresztül segítette abban, hogy megtalálják a helyüket és a hangjukat egy extrovertált világban. A csend ereje és A csend öröme szerzőjével beszélgettünk.
A 2018-as szezonban meggyőző választ kell adnia a Forma–1-nek erre a kérdésre ahhoz, hogy megtartsa a rajongóit, és a jövőben is legendákat gyártson. Összegyűjtöttünk pár szubjektív érvet arra, hogy miért lesz érdemes idén F1-es futamokat nézni.
Gary Oldman és Kobe Bryant Oscar-díja régi, csúnya történeteket hozott a felszínre. És jelzi azt is, hogy Hollywood még nagyon nem tudja, mihez kezdjen a #metoo mozgalommal.
A példaképek azért vannak, hogy lássuk magunk előtt: meg lehet csinálni – vallja Ausztrália első női külügyminisztere. Julie Bishop nem ismer olyan politikust, aki azért akarna egy posztot, mert nő, és úgy gondolja, minden nő azt szeretné, hogy a tehetségét, az értékeit ismerjék el. Az ausztrál külügyminisztert budapesti látogatásán kérdeztük.
A hétköznapokban a sztereotípiák általában még útját állják a férfikönnyeknek, a sportpályákon azonban egyre inkább megszokott látvány az örömében vagy bánatában síró férfi képe.
Természetesen nem kell, de az amerikai sajtó teljesen lázba jött a két portrétól, amely mostantól hivatalosan illusztrálja Barack Obama történelmi elnökségét.
A hidratáló már nem elég. Eljutottunk oda, hogy a szépségterror BB-krémek, szájfények és korrektorok formájában ott lohol a férfiak nyomában.
Nem volt könnyű, de a Forma–1 eljutott arra a szintre, ahol a feminizmussal nehezen vádolható FIFA tart: a jövőben gyerekek tartják majd a rajtszámokat a futamok indítása előtt. Ezzel nem csak a fiatal rajongók és szépreményű versenyzők kapnak életre szóló élményt, de a nők tárgyiasítása sem zavarja többé a szponzorok szemét (és üzleteit). Igaz, egyelőre a lenge ruhába öltöztetett modelleket követelők hangosabban bőgnek, mint a pályán a motorok.
A modellt? A muszlimot? A nőt? A fejkendőt? A nyugati divatipar most épp a pénzt, kezdi ugyanis felfedezni magának a muszlim piacot, az erkölcsös divat pedig láthatóvá teszi a muszlim nőket, de ennek nem mindenki örül.
Tonya Harding és Nancy Kerrigan konfliktusának a mítoszát az tartja életben, hogy a mai napig nem tudjuk, kinek van igaza. A kilencvenes évek tökéletes műkorcsolyás bulvárbotránya viszont sokat elárul arról, hogy milyen könnyen címkézünk, és milyen nehezen lehet levakarni ezeket.
A #metoo-kampányban felszínre törő történeteknek köszönhetően most már nemcsak arról beszélünk, hogy mi a szexuális visszaélés, hanem arról is, hogy mi a szex.
