Bázeli túra, AR-felszereléssel |
Ennek egyik legérthetőbb és legújabb példája a Plug.In nevű új média szervezet LifeClipper nevű projektje. A fiatal művészekből álló csoport egy speciális, digitális eszközöket alkalmazó városnéző túrát állított össze Bázelben. A túra kezdetén egy kizárólag kereskedelmi forgalomban kapható eszközökből álló felszerelést kell magára öltenie a résztvevőknek. A csomag egy fejre erősíthető kamerából, egy GPS műholdas helymeghatározóból és egy hátizsákba helyezett számítógépből áll. A városnéző túra során a kiránduló a kamerán keresztül nézi a várost, a komputer pedig a helymeghatározó adatai alapján különféle kiegészítő információkat vetít a városképre, így az alany akár folyamatosan tud tájékozódni hollétéről, s a megfelelő épületekre nézve megismerheti azok történetét, érdekességeit.
„Összeállítottunk egy pár képsort és zenei aláfestést, a GPS pedig meghatározza, hogy a túra mely pontjain kell a számítógépnek működésbe lépnie, hogy levetítse a felhasználónak ezeket” – nyilatkozta a BBC-nek Nikki Neecke, a LifeClipper hangmérnöke és zeneszerzője. „Ha például lesétálunk a Rajna partjára, teljesen más extra tartalmat kapunk a géptől, mint ha például valamelyik templomot keresnénk fel".
Az új technológiát augmented realitynek hívják, amit magyarul körülbelül megnyújtott, kiterjesztett valóságnak lehetne fordítani.
„Ez az újdonság materializálja a képzeletünket, hozzátesz a valóság képéhez valamit, amit csak odagondolunk” – mondta Annette Schindler, a Plug.In egyik munkatársa. „Nem technikai újdonságot szeretnénk kitalálni, hanem az új technológia alkalmazási területeit térképezzük fel” – tette hozzá a LifeClipperen dolgozó Jan Torpus.
Az Augmented Reality csupán apró, szinte jelentéktelen változásokat eszközöl az emberi érzékelésben. Ezek azonban annyira természetesnek hatnak, hogy rövid idő után az agy már teljesen elfogadja a plusz információt és beépíti azt a percepcióba.
A technológia alkalmazásával egy orvosnak lehetősége nyílik rá, hogy a beteg valamely testrészét egy AR-kompatibilis speciális szemüvegen keresztül nézve láthassa az ugyanarról a testrészről készült röntgenképet, s így még pontosabban kezelheti páciensét.
„Elsőre elmondva nagyon misztikusnak tűnik a dolog, de valójában sokkal közelebb állunk ennek a megvalósításához, mint bárki gondolná” – nyilatkozta a Science Daily-nek James Vallino, a Rochester egyetem végzős hallgatója, aki Kiriakos Kutulakos professzorral együtt az AR-technológia finomításán dolgozik.
„Lassan, de biztosan haladunk, a fejlesztéseket leginkább a hadiipar, a formatervezés és az orvosi kutatások hajtják, több helyen már ma is használnak AR-t. A televízióban látható időjárásjelentés is ezen az elven alapul, igaz, ott a meteorológust helyezik el egy digitálisan létrehozott háttér előtt, de a lényeg ugyanaz, hiszen valójában egy kék színű háttér előtt áll, s a tévénézők ezt már úgy érzékelik, mintha a térkép valóban mögötte lenne.
A ceruza csak a kamera képén látszik © AP |
A folyamatban lévő fejlesztések azonban ennél merészebb lehetőségeket tartogatnak. Egy katonai projekt például olyan felderítőrendszer kidolgozására irányul, amelynek segítségével egy földön álló katona, a megfelelő AR-szemüvegen keresztül valós időben láthatja a környék infravörös képét, amelyet egy magasban köröző felderítő repülőgép sugároz. A közelben lévő domb túloldalán megbúvó ellenséges egységeket a katona légvonalban nem láthatja, azonban a repülőgépes és műholdas felderítési adatok alapján az AR-szemüveg pontosan meg tudja határozni azok pozícióit.
Az építészek dolgát is nagyban megkönnyítheti az AR-technológia. Egy fal tervrajza a szemüvegen keresztül nézve rávetíthető a tényleges falra, s a szakember még a tégla mögött húzódó vezetékeket, csöveket is láthatja. Az újonnan épülő lakás tulajdonosa pedig az épülőfélben lévő lakását nézheti meg, hogy fog kinézni, ha már teljesen elkészül, sőt, még akár a bútorokat is megjelenítheti még nem létező nappalija közepén.
A legnagyobb gondot jelenleg a szemként funkcionáló kamerák és a számítógép által megjelenített extra tartalom koordinálása jelenti.
„A legtöbben úgy akarják ezt a problémát megoldani, hogy a valós környezetről egy szuperpontos háromdimenziós modell készül, amelyet a számítógép tárol, így a helymeghatározó koordinátáiból ki tudja pontosan számítani, hol és mit kell megjelenítenie” – magyarázta Vallino. „Amíg ez egy egyszerű térben, például egy üres szobában történik, egyszerű a dolog. Ha azonban egy harctéri szemüveget kell megtervezni egy katona számára, máris lényegesen komplikáltabb kérdésről van szó, ott ugyanis folyamatosan változik a külvilág, ezt pedig lehetetlen pontosan lemodellezni.”
„A korábbi kísérletek erősen szabályozták, hogy milyen környezetben kell lenni ahhoz, hogy az AR technológia működhessen” – mondta Kutulakos. „Most próbálkozunk azzal, hogy a laboratóriumi körülmények után kevésbé strukturált környezetben is működésre bírjuk a gépeket.”