szerző:
Panoráma

A pár év alatt egész Európában elterjedt aknázómollyal szemben csődöt mondtak a hagyományos irtószerek, ezért szakemberek újabban az apró lepke természetes ellenségeinek bevetésétől remélik a falánk moly megfékezését.

Az aknázómoly csak pár napig él.
A szex a veszte
© Berni Egyetem
Hogy a káros rovarnak még nincs kellő mélységű szakirodalma, annak az az oka, hogy az aknázómolyt csak 1984-ben fedezték föl Macedóniában. A közelben fekvő Ohridi-tóról kapta a moly tudományos nevét: Cameraria ohridella. Mire a biológusok felfigyeltek rá, már rég megkezdte diadalútját Európán keresztül: Magyarországon 1987-ben, Ausztriában 1989-ben bukkant fel először. 1993-ra elérte Bajorországot, 1998-ra a Rajna vidékét. Az ezredforduló óta már valamennyi német tartományban megtalálható, s azóta eljutott Franciaországba és Dániába is.

Az aknázómoly szívósságát jól mutatja, hogy a bebábozódott példányok a 40 fokos hőséget éppúgy elviselik, mint télen a mínusz 30 fokos hideget. Ezért még kemény fagyokat hozó telek után sem csökken érdemben a kirepülő molyok száma. Leginkább a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) sínyli meg a molyok által lerakott peték étvágyát, ám a falánk bestiák nem vetik meg a - főleg parkokban ültetett - amerikai vadgesztenye fajokat (Aesculus californica, illetve glabra) sem. Ezek híján pedig ráfanyalodnak a juharfélékre is. Vagyis terjedésükhöz nem feltétlenül van szükség vadgesztenyére.

Az, hogy az aknázómoly miért kezdett két évtizeddel ezelőtt viharos gyorsasággal terjedni Európában, éppen olyan rejtélyes, mint a moly eredete. Eddig nem igazolódott be egyes tudósoknak az a föltevése, amely szerint az apró lepkét Észak-Amerikából vagy Kelet-Ázsiából hurcolták volna be Európába. Elképzelhető, hogy a rovar ősidők óta honos a Kelet-Balkán eldugott szurdokaiban. Ebben a térségben vészelte át mellesleg a jégkorszakot fő gazdanövénye, a vadgesztenyefa is, hogy azután - díszfaként - a XVIII. századtól kezdve elterjedjen az egész kontinensen.

Az aknázómoly lárváinak pusztítása a
vadgesztenye levelén. Rágódnak rajta
© Berni Egyetem
A moly által megtámadott fák nem pusztulnak ugyan el, ám leveleik már június végén barnulni, foltosodni kezdenek: a petékből kikelő hernyók ugyanis a gesztenyefa levélszövetét zabálják fel, meghagyva a levélereket. A kifejlett moly csupán egy hétig él: ezalatt egy nőstény átlagosan két tucatnyi petét rak le. Egy nyáron a molynak akár négy nemzedéke is kifejlődhet. "Munkásságuk" siralmas eredményei a nyár derekán már barna levelű, kopaszodó vadgesztenyefák, amelyek így legyengülve könnyebben esnek áldozatul egyéb betegségeknek, élősdiknek.

A terjeszkedő moly ellen európai összefogás alakult ki: számos ország kutatói a Contracom (Control of Cameraria ohridella - az aknázómoly megfékezése) program keretében keresik a lepke visszaszorításának módját. A kutatás egyik célja a molyok hozzávetőleges számának meghatározása. E célból sikerült fajspecifikus feromonnal (illatanyaggal) preparált csapdákat kifejleszteni. Ezek az anyagok a jövőben segíthetnek a moly egyedei közötti kémiai kommunikáció megzavarásában és ezáltal a hímek és nőstények egymásra találásának a megnehezítésében.

A molyok lokális megtizedelését elősegíti, ha ősszel a lehullott gesztenyeleveleket összegyűjtjük és elszállítjuk, megsemmisítjük. Igaz, ez a módszer számos fürkészdarazsat és más élősdit is elpusztít, amelyek molypetékkel táplálkoznak, tehát hasznot hajtanak az embernek. A berni egyetem kutatói nemrég olyan módszert dolgoztak ki, amely kedvező a fürkészek számára. Mint a Biological Control folyóirat friss számában írták, ősszel kis tartályokba gyűjtik a molypetékkel fertőzött lombot. A tartályok nyílásait finom gézzel fedik be, amelynek sűrű szövedékén a bábból kikelő molyok nem tudnak áthatolni. Az apró fürkészdarazsak viszont a gézhálón átjutva megkezdhetik üdvös harcukat a közeli gesztenyefákon garázdálkodó aknázómolyok ellen.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Gyapjaslepke-invázió a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

Tavaly 110 ezer hektáron okoztak kárt a hernyók, idén országszerte legalább 280 ezer hektárnyi erdőterület fertőződött a gyapjaslepke petéivel. A Bakonyban szombaton, a Balaton-felvidéken pedig vasárnap fejezik be a helikopterekről való permetezést.

Hét nap

PÉNZ LEPKEIRTÁSRA

A költségvetés általános tartalékából 125 millió forinttal egészíti ki a kormány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési...

MTI Itthon

Illegális a paprikában talált rovarirtó

Sem Magyarországon, sem az Európai Unió országaiban nem engedélyezett annak a rovarirtó szernek a használata, amit a marokkói import paprikában találtak - mondta az országos tiszti főorvos.

Itthon

Rovarölő szert találtak az import étolajban

Magyarországon több mint negyven éve betiltott rovarölő szer maradványát mutatták ki a Romániából importált napraforgó étolajban - erősítette meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékese.

Gazdaság

Coca-Cola: a környezetbarát rovarirtó szer

Az indiai földművesek gyapotültetvényeik védelmére használják a Coca-Colát. Állításuk szerint az üdítőitalnak olcsósága mellett számtalan más előnye van, nem árt a bőrnek és nem kell hígítani.

Élettársa ölhetett meg egy nőt Városföldön

Élettársa ölhetett meg egy nőt Városföldön

Juncker hazájában legális lesz a marihuána, és 665 ezer forintra emelik a minimálbért

Juncker hazájában legális lesz a marihuána, és 665 ezer forintra emelik a minimálbért

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Újabb milliárdok ömlenek a felcsúti fociba tao-támogatás címén

Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

Bayer Zsolt erős minősítésekkel körítve közölte, jöhetne a békemenet

Weinstein azzal dicsekedett, hogy lefeküdt Jennifer Lawrence-szel

Weinstein azzal dicsekedett, hogy lefeküdt Jennifer Lawrence-szel

Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?

Háború az 5G-ért: miért kell Washingtonnak a Huawei trónörököse?