szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Dina nevő mamutbébi ormányát összetekerte, fejét mintha bátortalanul lehajtaná: meg sem látszik rajta, hogy 35 ezer éves, s ebben a pózban találták meg a szibériai tundra egykor mocsaras, fagyos talajában. Most Herne régészeti múzeumában tekinthető meg.

Dinát jó 30 évvel ezelőtt aranyásók találák meg, s a héten megnyílt Éghajlat és ember című kiállítás szenzációja a németországi Herne múzeumában. A kiállított nyolcszáz, részben igen értékes tárgy azt akarja érzékeltetni, hogy miként hatott emberre és állatra a klímaváltozás hat millió éven át.

Egyetlen más mamut sem maradt fenn olyan jó állapotban, mint Dina – mutatott rá Yasmine Freigang, a múzeum régésze. Lábain még kicsinyke irha is látható. A mamut bébi 90 centiméter magas és 115 kilót nyom. Mintegy hét hónapos lehetett, amikor elsüllyedt a szibériai mocsárban.

„Meg akarjuk mutatni a múzeum látogatóinak, hogyan tudtak állatok, növények és emberek jégkorszakokat és árvízkatasztrófákat is átvészelni” – magyarázta Freigang. A klimaváltozások gyakran okoztak éhínséget – ezekkel a szavakkal mutatott rá az egyik vitrinben látható 2700 éves csontvázra. A tizenöt éves lány csontozatán jól látható, hogy csak nagyon ritkán lakhatott jól, s hogy hány éhínséget élt át. Néhány méterrel odébb jobb időkből származó maradványokat tekinthetnek meg a látogatók. Ősemberek 1,8 millió évvel ezelőtt antilopot grilleztek tűzrakás mellett. Néhány csontmaradvány túlélte az éveket és most ott látható Herne múzeumában.

Freigang elmondta, hogy a klímaváltozással együtt megváltozott az emberek táplálkozása is. Az állatok kisebbek és karcsúbbak lettek, ezért az embereknek új vadászati technikákat kellett kiagyalniuk. Ezt bizonyítja többek közt a világi eddig ismert legrégibb íjainak egyike is, amely szintén a múzeum kiállítási tárgyai között szerepel.

Az elmúlt hat millió év tárgyait megtekintve valóságos „éghajlati görbét” járnak végig a látogatók. Mindig is voltak nagyszabású éghajlat ingadozások és természeti katasztrófák, akkor is, ha az érintett vidéken nem éltek emberek. Úgy 150 éve azonban az ember jelentős mértékben befolyásolja az éghajlatot – hangsúlyozta Barbara Rüschoff-Thale múzeum igazgató. Freigang régész pedig rámutatott, hogy fel akarják hívni a látogatók figyelmét az éghajlat jelentőségére, meg akarják mutatni, hogy ez nem mehet így tovább.

Az „Éghajlat és ember” kiállítás egy éven át tekinthető meg Herne régészeti múzeumában. Dina, a mamutbébi azonban csak négy hónapig látható a kiállításon, aztán élethű másolatnak adja át a helyét.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Kult

Új helyre költözik a mamutcsontváz

Ideiglenesen lebontották Magyarország egyetlen teljes mamutcsontvázát a gyöngyösi Mátra Múzeumban. Az áthelyezést a múzeumnak otthont adó épület rekonstrukciója tette szükségessé.

MTI Tech

Az elmúlt évezred legjelentősebb felmelegedése

Az elmúlt ezerkétszáz évben nem volt példa olyan nagyságú és olyan tartós felmelegedésre, mint a huszadik század végén - ezt tartalmazza az amerikai Science folyóiratban pénteken megjelent egyik kutatási közlemény.

hvg.hu Tech

A globális felmelegedés rettenetes hideget hozhat Európára

A Golf-áramlat az utóbbi években jelentősen meggyengült, s egyre kevesebb meleg tengervizet képes szállítani a Brit-szigetek és Észak-Európa körzetébe, aminek Európa drasztikus lehűlése lehet a vége. Paradox módon mindezért a globális felmelegedés a felelős.

MTI Tech

Sci-fi-be illő ötleteket használnának a Föld felmelegedése ellen

A globális felmelegedésnek talán fantasztikus regényekbe illő műszaki megoldásokkal is gátat lehetne vetni, de ez bizonyosan nem lenne olcsóbb a hagyományos intézkedéseknél, s már a műszaki megoldások felvetése is visszaveti a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására irányuló politikai akaratot.

MTI Tech

Persányi: elkerülhetetlen az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, de a globális felmelegedést lehet lassítani és a következményekre is fel lehet készülni - mondta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Vahava (változás-hatás-válaszadás) kutatási projektet lezáró sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.