A Dina nevő mamutbébi ormányát összetekerte, fejét mintha bátortalanul lehajtaná: meg sem látszik rajta, hogy 35 ezer éves, s ebben a pózban találták meg a szibériai tundra egykor mocsaras, fagyos talajában. Most Herne régészeti múzeumában tekinthető meg.
Dinát jó 30 évvel ezelőtt aranyásók találák meg, s a héten megnyílt Éghajlat és ember című kiállítás szenzációja a németországi Herne múzeumában. A kiállított nyolcszáz, részben igen értékes tárgy azt akarja érzékeltetni, hogy miként hatott emberre és állatra a klímaváltozás hat millió éven át.
Egyetlen más mamut sem maradt fenn olyan jó állapotban, mint Dina – mutatott rá Yasmine Freigang, a múzeum régésze. Lábain még kicsinyke irha is látható. A mamut bébi 90 centiméter magas és 115 kilót nyom. Mintegy hét hónapos lehetett, amikor elsüllyedt a szibériai mocsárban.
„Meg akarjuk mutatni a múzeum látogatóinak, hogyan tudtak állatok, növények és emberek jégkorszakokat és árvízkatasztrófákat is átvészelni” – magyarázta Freigang. A klimaváltozások gyakran okoztak éhínséget – ezekkel a szavakkal mutatott rá az egyik vitrinben látható 2700 éves csontvázra. A tizenöt éves lány csontozatán jól látható, hogy csak nagyon ritkán lakhatott jól, s hogy hány éhínséget élt át. Néhány méterrel odébb jobb időkből származó maradványokat tekinthetnek meg a látogatók. Ősemberek 1,8 millió évvel ezelőtt antilopot grilleztek tűzrakás mellett. Néhány csontmaradvány túlélte az éveket és most ott látható Herne múzeumában.
Freigang elmondta, hogy a klímaváltozással együtt megváltozott az emberek táplálkozása is. Az állatok kisebbek és karcsúbbak lettek, ezért az embereknek új vadászati technikákat kellett kiagyalniuk. Ezt bizonyítja többek közt a világi eddig ismert legrégibb íjainak egyike is, amely szintén a múzeum kiállítási tárgyai között szerepel.
Az elmúlt hat millió év tárgyait megtekintve valóságos „éghajlati görbét” járnak végig a látogatók. Mindig is voltak nagyszabású éghajlat ingadozások és természeti katasztrófák, akkor is, ha az érintett vidéken nem éltek emberek. Úgy 150 éve azonban az ember jelentős mértékben befolyásolja az éghajlatot – hangsúlyozta Barbara Rüschoff-Thale múzeum igazgató. Freigang régész pedig rámutatott, hogy fel akarják hívni a látogatók figyelmét az éghajlat jelentőségére, meg akarják mutatni, hogy ez nem mehet így tovább.
Az „Éghajlat és ember” kiállítás egy éven át tekinthető meg Herne régészeti múzeumában. Dina, a mamutbébi azonban csak négy hónapig látható a kiállításon, aztán élethű másolatnak adja át a helyét.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
Ismeretlen tettes ellen folytatnak nyomozást.
