Bryan Grieg Fry jelenleg az Melbourne-i Egyetem Kígyóméreg Kutató Intézetének helyettes vezetője, és a kígyók eddig feltételezett fejlődéstörténetét átíró, szakmai körökben nagy visszhangot kiváltó publikációja februárban jelent meg a Nature című amerikai tudományos folyóiratban.

Fry előtt az volt az általános nézet, hogy a kígyók a gyíkokból fejlődtek ki. Nagyjából 60-80 millió évvel ezelőtt kétfelé ágazott a családfa, külön váltak a szorító technikával zsákmányt szerző óriáskígyók és a fejlett kígyók, amelyek további négy családra oszlottak. Ezek közül a siklófélék (Colubridae) családjáról azt tartották, hogy nincs is igazi mérgük, csak kissé ártalmas a nyáluk, a másik három családról pedig feltételezték, hogy külön-külön fejlődött ki a méregtermelő rendszerük, miután különváltak a méregtelen közös őstől. Nagyjából 500 mérges kígyót soroltak a három családba, s feltételezték, hogy a nyáluk vált egyre ártalmasabbá az evolúció során.

Fry a kígyók méreg-mirigyeinek szövetében található hírvivő ribonukleinsav-molekulák vizsgálata alapján megállapította: a fejlett kígyók és a mérges gyíkok méreg-mirigyeiben található hírvivő RNS molekulák hasonlósága bizonyítja, hogy a mirigyek nem egymástól függetlenül fejlődtek ki, hanem a 200 millió évvel ezelőtti közös mérges gyík ősben is megvoltak.

A kígyók mérge nem a nyálból fejlődött ki, hanem más testrészekből - agyból, szívből, májból, izomból, nemi szervekből - származó sejtekből, amelyek normális körülmények között fontos életfunkciókat szabályoznak, például a véralvadást, vagy a vérnyomást. A méreg-mirigyekben a kissé megváltozott sejtek ugyanazt az anyagot állítják elő, mint eredeti helyükön, csak katasztrofálisan nagy dózisokban.

A közös mérges ős mérge 9 toxint tartalmazott. A modern kígyók ehhez 17 újat "hívtak segítségül". Az evolúció során később egyes kígyófajták "lemondtak" a nehezen gyártható mérgek előállításáról.

Fry kimutatta azt is, hogy az ártalmatlan siklóféléknek is valódi mérgük van, csak méregfoguk általában nem elől helyezkedik el, és méregadagjuk csak a szokásos kis méretű zsákmányukra nézve halálos - olvasható a The New Scientist című angol tudományos folyóiratban az ausztrál kutató munkájáról megjelent cikkben.