Gondolatvezérelt számítógépek

Az agy által kibocsátott elektromágneses hullámok mérésének komoly tudományos hagyománya van. Az agyhullámaink elemzésével különböztették meg például az alvás szakaszait, innen származik az REM együttes neve is. Habár a banda álláspontja nem egyértelmű abból a szempontból, hogy valóban a gyors szemmozgásos szakasz angol rövidítésére gondoltak-e névválasztásukkor, az azonban biztos, hogy az emberi agy jelküldő funkcióját az álom szakaszainak elemzésénél prózaibb célokra is fel lehet használni. A NeuroSky szerint legfőképpen játékra.
A már jó ideje fejlesztés alatt álló találmányt azért kell komolyan vennünk, mert a Sega bejelentette, hogy a cég által gyártott eszközt beépíti valamelyik termékébe. Azt persze még nem tudni, hogy mire lehet majd használni, de az eddig elkészült hasonló eszközökből azért lehet következtetni.

Epoc, a futurisztikus vetélytárs

Nyugodjon meg kérem, máshogy úgysem nyerhet!
Előbb azonban nem árt, ha megértjük, hogyan is működnek ezek a készülékek. Mivel sajnos vagy inkább szerencsére, nem tart ott a tudomány, hogy az agyhullámainkból kikövetkeztesse, hogy mit gondolunk, a gép közvetett jelzésekkel működik.
Képzeljük el, hogy mondjuk egy gépet a vérnyomásunkkal irányítunk: ha lenyomunk húsz fekvőt, akkor a vérnyomásunk bizonyára megnő, és ezzel szándékosan jelezni tudunk egy gépnek, ami ezt méri. Az agyhullámainkat is meg tudjuk változtatni, méghozzá azzal, ha például arra koncentrálunk, hogy megnyugodjunk. Ezzel üzenetet küldhetünk egy gépnek, ami ezt könnyen érzékeli is, ugyanis általánosan jellemző az emberiségre, hogy milyen hullámhosszúságú jeleket bocsát ki az agya adott tudatállapotban.
Erre a tulajdonságra épít a MindBall játék, ami azt méri, hogy melyik játékos mennyire nyugodt. Az ellenfelek egy asztal két oldalán ülnek, a gép pedig összeméri a két fél hullámait, és aki nyugodtabb és jobban koncentrál, elindíthatja a kettejük között található golyót az ellenfél kapuja, illetve köre felé. A játék célja a foci alapvető szabályait ismerő olvasóink számára nem lehet kétséges. Érdekes kihívás, és tán hasznos is lehet megtanulni, hogyan kontrolláljuk magunkat, de a győztes kénytelen lemondani a diadal okozta eksztázisról, mert hihetetlenül nyugodtan fog kiszállni a székből. James Bondnak bizonyára kapóra jött volna egy ilyen otthonra - gyakorolni.

Gondolatolvasás helyett hangulatolvasás
Az agyhullámok ilyen jellegű felhasználása akkor, hogyha az előbb felvázolt játéknál egy kicsit is összetettebb a cél, már komoly képzést igényel. Elsősorban a fogyatékkal élők segítésére próbáltak ilyen módszerrel kurzort irányító programot létrehozni, de még a több hónapos felkészülés után is elég lassú volt a mutató mozgása. Így azután a legkézenfekvőbb megoldás az, hogyha nem variálják a dolgot, és azt használják fel, amit a tudomány eddig is tudott: a hullámok tudatállapotokat jelző képességét.
Stresszes életvitelűeknek kapóra jöhet egy olyan kütyü, ami relaxálni tanít, de van olyan ötlet is, hogy olyan, agyhullámokat is figyelő zenelejátszót készítsenek, ami az aktuális hangulatunkhoz igazítja a lejátszólistát. Érdekes lehet még multiplayer lövöldözős játékokba is bevonni az izgatottság mérését, például úgy, hogy aki nagyon ideges, annak remeghetne a puskája, vagy lassabban futna a játékosa.
Az ideális jelfelvételt egyébként az biztosítaná, hogyha a játékosok a játék idejére lékelnék a koponyájukat, és elektródákat helyeznének az agyhártyájukra, ugyanis a csonton keresztül hatoló jelek már erősen torzítottak. A gyártók ezt a problémát azzal küszöbölik ki, hogy nemcsak az agyhullámokat, hanem a bőrellenállást és a testhőmérsékletet is mérik, ami viszont végképp a stressz szint vagy éberség szint mérésének irányába tereli a készülékeket, a hangzatos „gondolatolvasás” felől.

Mégis lehetünk Skywalkerek?
Létezik azonban egy biztató lehetőség, és lehet, hogy azért bátorodtak fel ennyire az ilyen találmányokkal foglalkozó cégek az utóbbi időben, mert sikerült ezen a téren áttörést elérniük. Elképzelhető ugyanis, hogy egy bizonyos agyi jelzés, a P300-as feltérképezésével kiszűrhetők az agyhullámokból bizonyos gondolati formák. Mivel ezek a minták emberenként változhatnak, valószínűleg be kell tanítani a gépet, vagy ha úgy jobban tetszik, konfigurálni kell. Komoly előny, hogy ezzel a technikával a természetes válaszainkat adhatjuk egy problémára, a lefelé helyett nem arra kell például koncentrálnunk, hogy kevésbé izguljunk, hanem egyszerűen arra kell gondolnunk, hogy felfele. Ráadásul, így nem nekünk kell megtanulni a gép által ismert jeleket, hanem fordítva.  Azért ne képzeljük azt, hogyha majd a fejünkre rakunk egy csodasisakot, és azzal királyok leszünk a Call of Duty X-ben, hiszen a kísérletek szerint így sem tudunk adott idő alatt túl sok jelzést leadni, de bizonyára maga a tapasztalat, hogy a gondolatainkkal bármit, akár egy kis golyót is tudunk irányítani, óriási élmény lehet.
Nem tudjuk persze, hogy az előzőekben vázolt megoldást sikerült-e valamelyik cégnek kifejlesztenie, de úgy néz ki, jövőre kiderülhet, hiszen az egyik fejlesztő, az Emotiv Systems 2008-ra nagy durranást ígér.

Veszélyek
Azért is drukkolunk, hogy a második, a gondolatolvasáshoz valóban hasonlító eszköz készüljön el, mert a közvetett jelzéseken alapuló rendszer veszélyeket is rejthet magában. Pszichológusok és szakemberek többféle terápiára alkalmazták már az agyhullámok kontrollálásának tanítását, s mint már említettük, sokaknak lehet hasznos, ha visszajelzésekkel segítik a relaxációjukat, ellazulásukat. 

Gyerekek is használhatják

Ezek a programok azonban szigorúan ellenőrzött keretek között zajlanak, orvosok felügyeletével. Feltételezhető, hogy abban az esetben, ha valaki túl sokat foglalkozik azzal, hogy a különböző tudatállapotait és a stressz szintjét korlátozza, mentális sérüléseket szenvedhet. Ennél kézzelfoghatóbb veszély az, hogy mi történhet akkor, ha valaki pár óra játék után beül autót vezetni, olyan nyugalmi állapotban, amelyben drasztikusan lecsökkent a reakcióideje.