A módszert a japán állategészségügyi intézmény, a NIAH kutatói fejlesztették ki. A rendszer teszteléséhez tizenegy egészséges marhát fertőztek meg kergemarhakórral, ezt követően folyamatosan figyelték a szimptómák kialakulását és az agyi aktivitás apró változásait.
Huszonkét hónappal a fertőzés után a kutatók azt figyelték meg, hogy a fertőzött marhák agya több tíz milliszekundummal lassabban reagál a környezet hangjaira, amely valószínűleg az agy hangimpulzusokat szállító idegeinek károsodása miatt van.
Míg a módszer jóval kevésbé akkurátus, mint a laboratóriumi tesztek, amelyek során a marhákból kinyert agymintákat vizsgálják, sokkal korábban megállapítható egy állatról, hogy fertőzött-e BSE-vel vagy sem. A kutatók hordozható verziót is terveznek találmányukból, amellyel a farmerek a mindennapokban is gyorsan felmérhetik: milyen gyorsan reagál jószágaik agya környezetükre.
