Sean Kingsley teóriáját az angol-izraeli régészeti társaság közlönyében publikálta. A régész szerint a Karmel-heggyel szemben, a Földközi-tengerben 12 méter mélységben nyugvó falvak szolgáltatják az eddigi legszilárdabb régészeti bizonyítékokat, amelyek segítségével meghatározható Noé özönvizének időpontja. A leletek között házak, szentélyek maradványai, sírok, műhelyek, kőeszközök találhatók.

"Mi meggyőzőbb tudományos szempontból: az Izraeltől távoli, fekete-tengeri özönvíz elmélete az Ararát-hegyén megfeneklett állítólagos bárkával, vagy hat elsüllyedt kőkorszaki falu a Biblia földjének kellős közepén?" - tette fel a kérdést Sean Kingsley a The Jerusalem Post című izraeli napilapnak adott telefoninterjúban.

A brit régész hozzátette, hogy a helyszín, amelyet Ehud Galili izraeli archeológus tárt fel negyedszázados ásatásai során, "az egybeesések meggyőző egyvelegével" szolgál.

Ehud Galili viszont cáfolja brit kollégája elméletét. "Leleteink tanúsága szerint a falvak nem természeti csapás következtében néptelenedtek el, hanem a tengersiínt lassú, folyamatos emelkedése miatt, ami az egész világon megfigyelhető volt. Mivel a folyamat igen lassan zajlott, ez nem volt olyan jelentős esemény, amelyre az emberek egész életük folyamán emlékeztek volna" - hangsúlyozta Ehud Galili.

Az izraeli régész megjegyezte, hogy az Ázsiát sújtó pusztító szökőár után a tudósok múltbéli óriási természeti katasztrófák nyomait kezdték el kutatni.

"Nem találtunk semmiféle bizonyítékot, amely arra utalna, hogy egy szökőár, vagy más természeti csapás okán kerültek volna ezek a falvak víz alá, annak ellenére, hogy tudjuk, a Földközi-tenger térségét egykoron cunami sújtotta" - tette hozzá Ehud Galili.

Sean Kingsley, aki magát ateistának vallja, öt éve kezdte kutatni Noé özönvízének eredetét, mivel izgatta, miként születnek a mítoszok, ahogy az is, miként kapcsolható össze a bibliai történetet a globális felmelegedéssel.

"Az alternatív elmélet, amely a Fekete-tengerből eredezteti a Kr.e. 5600 körüli bibliai özönvizet, megkérdőjelezhető, mivel a tengerfenéken soha nem leltek településekre vagy sírokra" - mondta Sean Kingsley. Független kutatók érdekesnek, ám kétségesnek tartják a szakemberek elméletét.

"Kétséges, hogy egyenes összefüggést lehet találni a bibliai történet és az elsüllyedt kőkorszaki települések között. Ugyanakkor ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a világ e részét többször is sújtotta a történelem folyamán pusztító árvíz. Tehát az áradattól való félelem ott élt az ókori emberek kulturális tudatalattijában" - mondta az elmélettel kapcsolatban Shimon Gibson, a University of North Carolina régészprofesszora.