Hosszú évek óta tartó probléma Magyarországon, hogy nincs elegendő szakember a magyar IT-szektorban. Miközben a piac egyre több embert szívna fel – egy tavaly márciusban publikált jelentés szerint legalább 22 ezer betöltetlen IT-s pozíció van hazánkban –, az oktatási rendszer képtelen kiszolgálni az igényeket.

Az, hogy Magyarországon egyszerre van nagy arányú munkanélküliség és munkaerőhiány, egyértelműen azt jelzi, hogy a kormányzati szakpolitika megbukott, hiszen képtelen összekapcsolni a keresletet a kínálattal – írta Pap István Szilárd, a Kettős Mérce szerzője a Political Critique oldalon. Az oktatási rendszer tönkretétele, az átképzési lehetőségek hiánya, vagy a mesterségesen alacsony szinten tartott bérek mind olyan tényezők, ami a jövőben válság felé sodorja Magyarország gazdaságát.

MTI / Beliczay László

Még a tavaly márciusban kiadott kormányzati jelentésben is azt írják, hogy az informatikusok iránti igény az átlag feletti mértékben fog nőni, a gazdaság viszont nem lesz képes válaszolni a kihívásra. Ennek eredményeként az ország számos olyan potenciális lehetőségtől esik majd el, ami növelhetné a gazdaságot. A jelentés szerint a kialakult helyzetnek több oka is van, de a legnagyobb problémát a felsőoktatás költségvetéségnek megnyirbálása, valamint a költségtérítéses helyek számának csökkentése jelenti. Hogy a PISA-eredményekről ne is beszéljünk.

Ha mindez nem lenne elég, az alacsony bérek is tovább gerjesztik a munkaerőhiányt. Bár van olyan terület, ahol közel amerikai szintű fizetést lehet hazavinni, többségében nem ez a jellemző. A cikk szerint a kormány több jogi és pénzügyi eszközzel, például a minimálbér szabályozásával próbálja befolyásolni a magánszektorban megkereshető béreket. Ráadásul míg a magasan képzett szakemberek a magyar átlag feletti keresetet vihetnek haza, a közoktatásban rendkívül siralmas a helyzet. Pedig a jó példáért nem kellene messzire menni: elég csak Kolozsvárig, amit a nemzetközi sajtó gyakran az új Szilícium-völgyként emleget.

Nem lehet elég korán kezdeni

Fülöp Máté

Jelenleg a román IT-szektor az ország GDP-jének 6 százalékát teszi ki, vagyis az arány az elmúlt öt évben megduplázódott. 2016-ban mintegy 15 ezer informatikus dolgozik Kolozsváron, országszerte pedig mintegy 100 ezer. A megoldás kulcsa az oktatási rendszerben keresendő: az ingyenes oktatásnak köszönhetően Románia is benne van a 10 legtöbb informatikust adó országban a világon.

Az ágazatban dolgozók 90 százaléka beszél angolul, egy 2014-es jelentés szerint pedig Európában a diákolimpikon a legtöbb matematikai és informatika első helyet a szomszédunk söpörhette be. Emellett gazdaságilag is segítik az ágazatot: az IT-szakemberek mentesülnek a 16 százalékos adókulcs alól akkor, ha IT-cégnél dolgoznak, és a jövedelmük a korábbi évben meghaladta a 10 ezer dollárt.

A Szilícium-völgyhöz képest viszont jelentős különbség, hogy a munkavállalók többsége itt a nagy IT-cégek részfolyamatain dolgozik, míg a teljes munka az Egyesült Államokban áll össze. Olyan mértékű beruházások sincsenek, mint az USA-ban, ám még így is komoly pluszt ad az ágazat a gazdaság számára. Ezek alapján pedig világosan látszik, hogy a román modell már középtávon is sokkal működőképesebb, mint a jelenlegi magyar. És akkor még nem beszéltünk a britek ötletéről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.