Pavló Péter
Pavló Péter

Bő egy hete indult útjára az Egyesült Királyságban az a projekt, amellyel hosszú távon is szeretnék megoldani az informatikai szakemberek hiányát. A “Make It Digital” érdekessége, hogy a helyi közmédia, a BBC áll mögötte. Az itthoninál eggyel (vagy többel) valódibbnak tűnő közszolgáltató felismerte, mit is jelent igazából az “újmédia” kifejezés, és egy olyan hardvert fejlesztett, amelyből a szigetország minden 11 évesének elküld egyet. Az informatikushiány mint probléma Magyarországon is megvan, a megoldás egyelőre nem mutatkozik.

A 2014-es iparági felmérések szerint mintegy 1,4 millió informatikai szakemberre lesz szükség a következő öt évben Nagy Britanniában. Hosszú távon – nemcsak ott, a világ számos más pontján is – a GDP egyre jelentősebb szeletét adja majd az IT-szektor, így az elsődleges feladat egy olyan stratégia kidolgozása, amelynek köszönhetően a munkaerőpiac képes lesz kiszolgálni a megnövekedett keresletet.

Az első lépés a kódolás felé

A BBC Make It Digital projektje azt szeretné elérni, hogy minél több fiatal válassza magának pályául az informatikát, ám a megfelelő siker érdekében ehhez szinte az alapokig kell visszanyúlni. Nem véletlen, hogy épp a BBC kezdett bele a terv megvalósításába, hasonlót ugyanis már csináltak az 1980-as években is. Az akkor BBC Micro névre keresztelt projekttel személyi számítógépek elterjedését igyekeztek segíteni. Ilyen téren tehát már van tapasztalata a vállalatnak, amely mostani készülékét az elődre utalva Micro Bitre keresztelte. Az eszköz nem más, mint egy önálló, LED-ekkel ellátott, belépő szintű kódoló eszköz, amelyet bármely számítógéphez csatlakoztatni lehet. Hogy a drága otthoni gép ne legyen feltétel, a Micro Bit például a pár ezer forintos Rapsberry Pi 2-vel is képes együttműködni.

©

A projekt ugyan elsősorban az általános iskolás gyerekeket szólítja meg, ám nemcsak nekik szól: egy gyakornoki program segítségével mintegy 5000 fiatal munkanélkülinek is lehetőséget nyújt, hogy új, informatikai szakmát válasszanak maguknak.

Állami érdek lehetne

“Az angolok az informatikai képzésben már az élen járnak, köszönhetően annak, hogy a közéletben már évek óta beszélnek a szakemberhiányról. Európában jelenleg 600 ezer betöltetlen informatikai állás van, 2020-ra pedig már egymilliót jósolnak. Az ottani kormány viszonylag hamar felismerte ezt a helyzetet, és már léptek is az ügyben” – mondta a hvg.hu-nak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára. A szakember szerint egy ilyen stratégia támogatása gazdasági szempontból is érdeke az adott államnak, ennek köszönhetően ugyanis csökkenni fog a munkanélküliség és növekszik majd a járulékbefizetés, vagyis hosszú távon az állam csak profitálhat a dologból.

“Angliában néhány éve kötelező tantárgyként vezették be az iskolákban a kódolást, amit már első osztálytól kezdve tanulnak a gyerekek. Ez azonban nem a klasszikus programozást jelenti: negyedik osztályos korukig nem is ülnek számítógép elé, csupán a gondolkodásmódot sajátítják el. A Computing at School projektnek magyarországi partnerévé vált az IVSZ, vagyis hosszú távon szeretnénk majd meghonosítani a programot. Mindemellett Angliában több nagyáruház is felkínálta, hogy a vásárlás bizonyos százalékát egy oktatási intézménynek ajánlja fel a vásárló, amit aztán az ott dolgozó tanárok az egyik legnagyobb oktatástechnológiai vásáron, a BETT-en költhetnek el a tanítást, tanulást segítő eszközökre” – illusztrálja a kinti helyzetet Major Gábor. Az IVSZ főtitkára szerint ez az a szemlélet, amelyet hazánknak is példaként kellene követni.

©

Oktatási reform kell(ene)

A szakemberhiánnyal nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem egész Európában küzd az iparág. Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezer betöltetlen informatikai állás van, és bár sok a jó szakember, összességében még mindig kevesen vannak. Éppen ezért idehaza is szükség lenne a britekéhez hasonló kezdeményezésre, ám ennek megvalósítása egyelőre kérdéses.

Az egyik lehetőség, hogy tanórán kívüli tevékenységként épül be a kódolás a diákok mindennapjaiba, a másik pedig, hogy maga az oktatási rendszerben jelenik meg az informatika úgy, mint mondjuk a mindennapos testnevelés is. Ehhez azonban valóban komoly változásokra van szükség, a jelenlegi infrastruktúra és informatikai oktatásmodell inkább hátráltatja az iparágat, mint sem a fejlődését segítené. Ennek tökéletes példája, hogy míg az iskolák többségében még mindig 1-4 Mbit sebességű állami net dübörög, miközben a piacról ugyanannyi pénzért már 80 Mbit-et is kaphatnának. 2012-ben 80 informatikatanár írt alá egy kiáltványt, amely szerint a jelenlegi kerettanterv digitális analfabetizmust eredményez.

A probléma azonban nem (csak) a programozással van, a természettudományos képességeket ugyanis nem a megfelelő módon aknázza ki az oktatási rendszer, így adott esetben hiába van sok tehetség az iskolapadokban, elfordulnak a pályától és csak később, a pályaválasztáskor jönnek rá, hogy mégis az informatikát kellett volna választaniuk. “Ekkor azonban már késő, ahhoz ugyanis a matematikát és az idegen nyelveket is folyamatosan, megfelelő szinten kellett volna fejleszteni, így akkor már a pályamódosításnak nagyon kicsi az esélye” – véli az IVSZ főtitkára.

©

A hazai GDP 10-12 százalékát adó információs és kommunikációs technológiák szektora a KSH adatai szerint az elmúlt években 4,5 százalékkal, a válság ellenére is bővült. A trendekből is az látszik, Magyarország hosszú távon nem a bérmunkából és az összeszerelésből, hanem a szellemi tőkéből profitálhatja a legtöbbet. Ez azonban erőteljes állami kommunikációt kíván, és azt, hogy hosszú távú stratégiai terveket készítsenek az oktatásra vonatkozóan.

Nem csak fiúknak való vidék

Magyarországon amellett, hogy kevés az informatikai szakember, a nők száma is elenyésző az iparágban. Ennek egyik legfőbb oka, hogy még a mai napig is élnek az informatikusokkal kapcsolatos sztereotípiák, így a szakmára fogékony lányok nagy része is inkább más területen köt ki. Ezt a gátat szeretné áttörni a Skool-projekt, amely egy független, magyar szervezetet takar: arra törekednek, hogy megmutassák a fiatal lányoknak, miről szól a technológia, milyen jövőbeni karrierlehetőségek rejlenek számukra ebben a világban.

“A lányok sokkal nagyobb arányban fordulnak el az informatikai pályától, mint a fiúk, pedig köztük is számtalan tehetséges fiatalt találni. Éppen ezért az egyik legfontosabb, hogy hazánkban vállalati szinten történjen egy olyan összefogás, amely a lányokat is segít a pályán tartani” – mondta a hvg.hu-nak Magyari Andrea, a navigációs szoftvereket gyártó NNG Kft. HR igazgatója. A cég éppen ezért 2014-ben csatlakozott a Lányok Napjához, melynek kifejezett célja, hogy megmutassa: a programozás nem csak fiúknak való vidék.

Jobb eséllyel kap munkát, aki ezt érti
©

“Magyarországon egyelőre a Skool-projekt az, ami jó irányt mutathat az összefogás terén, hiszen már rengeteg céget maguk mögé tudtak állítani. Mindemellett nagyon fontos, hogy ne csak a gyerekeknek, hanem a szülőknek is megmutassuk, a lányoknak is érdemes ezt a pályát választani, ugyanis a felnőttek fejében is ugyanazok a sztereotípiák élnek, mint a fiatalokéban. Idehaza több olyan szakma is van, amellyel az elmúlt években még könnyen el lehetett helyezkedni, mára azonban telítetté vált a piac. Az informatikai állások tekintetében egyelőre az látszik, hogy ilyen probléma nem lesz, vagyis egy most 4-5. osztályos gyerek is biztosan kap majd munkát, ha jó informatikai szakember válik belőle” – hangsúlyozta Magyari Andrea.

Itthon “számos közérdekű terv” dübörög

Miután a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az utóbbi időben fokozottan hangsúlyozza, hogy a BBC-t tekinti példának – és egyébként is, minden állami médiaszervezetnek illene már felismernie az új idők régóta fújó szelét –, megkérdeztük őket is:  a BBC-hez hasonlóan terveznek-e az informatikai piacot érintő oktatási projektet?

A szó szerinti válasz úgy hangzik, hogy “Az MTVA munkatársai számos közérdekű, jövőbe mutató terven dolgoznak a közszolgálati médiában. Ezekről mindig megfelelő időben, elsősorban saját felületeinket használva tájékoztatjuk a közönséget”. Ennek magyar fordítása gyaníthatóan az, hogy: nem.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Állatok gyógyításában utazik Orbán volt államtitkára

Állatok gyógyításában utazik Orbán volt államtitkára

iPhone-t használ? Vigyázzon, bekapcsolhat a kamera, ha a Facebookot használja

iPhone-t használ? Vigyázzon, bekapcsolhat a kamera, ha a Facebookot használja

Több mint kétszáz elefánttal végzett a hónapok óta tartó szárazság

Több mint kétszáz elefánttal végzett a hónapok óta tartó szárazság

Két tűz közé kerülhet Várhelyi Olivér, ha EU-biztos akar lenni

Két tűz közé kerülhet Várhelyi Olivér, ha EU-biztos akar lenni

Kaptunk egy ál-Népszabadságot: valakinek nagyon fáj az önkormányzati választás

Kaptunk egy ál-Népszabadságot: valakinek nagyon fáj az önkormányzati választás

Kisebb botrány kerekedett Meghan Markle kabátja körül

Kisebb botrány kerekedett Meghan Markle kabátja körül