Akár ezer dollárt is megérhet egyetlen,ép mamutcsont, a szibériai Jakutföld pedig valóságos aranybánya az újkori kalandorok szerint, akik tömegével özönlenek oda. Pedig nem veszélytelen vállalkozás.
Mióta Kína megtiltotta az elefántcsontok országon belüli értékesítését a kalandorok új portéka, méghozzá a mamutcsontok iránt kezdtek érdeklődni, utóbbi ugyanis nem csak értékesebb, Szibéria zord tájain hemzsegnek ezek a maradványok. Utóbbihoz ráadásul semmit sem kell kilőni.
Az AFP átfogó riportban számolt be, hogyan lett jövedelmező vállalkozás a mamutcsontok utáni kutatás Jakutföldön, amely a hatóságok szerint valóságos éléskamraként írható le. Becslések szerint csaknem 500 ezer tonna csontváz fekszik a föld alatt, több tízezer évvel korábban ugyanis gyapjas mamutok ezrei kószáltak ezen a vidéken. Az agyarért kapott árak drasztikus növekedése pedig sokakat arra késztetett, hogy feladja hivatását. A francia hírügynökség helyi halászokat szólaltatott meg, akik mostanra mind csontvadászok lettek.
Az AFP azt írja, a legnagyobb számban kínaiak vásárolják fel a még ép maradványokat, hogy csontőrleményeket vagy szobrokat, díszes tárgyakat faragjanak belőlük. Egy-egy nagyobb darab kilónkénti ára akár 1000 dollárt is megérhet – ez átszámítva mintegy 280 ezer forintot jelent, amely egy, az átlagosnál nagyobb súlyú maradvány esetében akár (több)milliós tétel is lehet.
A kutatás persze nem veszélytelen: számos kalandor arról számolt be, hogy a csontok kiemelése és elszállítása komoly kihívás, Jakutföld nagy része ugyanis járhatatlan, így a vadászok szó szerint árkon-bokron keresztül próbálják meg kijuttatni az országból kincseiket.
A kutatás ráadásul nem épp környezetkímélő: az elolvadt hó után (vagy még sokszor azelőtt) a kalandorok óriási vízágyúkkal igyekeznek utat vágni a területen, és meglazítani a földet, hogy mélyebbre tudjanak ásni, amely a régészeti területekre sincs jó hatással.
A csontok utáni bányászatot ráadásul semmi nem szabályozza: ugyan 2013-ban az orosz parlament elkezdett foglalkozni egy törvényjavaslattal, konkrét rendelkezés máig nem lett belőle. Engedélyekre persze így is szükség van, ám az anomáliák miatt ezeket könnyű megkerülni, a tisztességes bányászok megélhetését pedig egyre jobban veszélyeztetik a könnyű pénzszerzésre szakosodott "kalózok". A Radio Free Europe tudósítója korábban el is kísért egy ilyen illegális csoportot, íme:
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
