szerző:
MTI/hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Grönlandon megtalált bizonyítékok szerint kétezer éve tízszer erősebb napkitörés érte a Földet, mint amekkorát valaha mértek.

Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban - írja a BBC-re hivatkozva a távirati iroda.

A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy Kr.e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak. A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek.

A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, amelyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek.

Összehasonlításként: az alábbi felvételt 2003-ban rögzítette a NASA SOHO napkutató szondája. Ez volt a modernkori történelem egyik legnagyobb, X28-as osztályú napkitörése:

A Nap által kibocsátott a töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé. Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges.

A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint a Kr.e 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény (SPE) volt. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében vagy tönkre is teheti azokat. Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

"Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. Ezek a nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, amelyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, amelyek átlagosan 1-4 nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe" - mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC Newsnak. 

A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, amelyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt és erőssége hasonló volt a Kr.e. 660-ban történthez. 

Ha máskor is szeretne értesülni űrkutatási híreinkről, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Beütött a baj: több százezer szívritmus-szabályozónál találtak biztonsági rést

Beütött a baj: több százezer szívritmus-szabályozónál találtak biztonsági rést

22 millió facsemetét ültet a kormány

22 millió facsemetét ültet a kormány

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

Rejtett kamerákkal filmezték harminc dél-koreai hotel vendégeinek magánéletét

Rejtett kamerákkal filmezték harminc dél-koreai hotel vendégeinek magánéletét

Így áll most az Olof Palme ház felújítása – fotók

Így áll most az Olof Palme ház felújítása – fotók