Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Lengyelország legnagyobb hagyományos szénhidrogén-lelőhelyét találták meg a Balti-tenger partján fekvő Świnoujście városától csupán 6 kilométerre északra, a felszín alatt. A készletet felkutató, kanadai hátterű, de norvég többlettulajdonú Central European Petroleum (CEP) vállalat hétfői bejelentése szerint a Wolin East 1 nevű kúton mintegy 22 millió tonna olaj és 5 milliárd köbméter gáz lapulhat a mélyben, a cég tágabb, összesen 593 négyzetkilométeres koncessziós területén pedig további készletekkel számolnak, így a teljes terület a becslések szerint összesen mintegy 33 millió tonna olajat és 27 milliárd köbméter gázt tartalmazhat.
Ha helytállóak ezek az előzetes számítások, akkor így ez már nemcsak lengyel rekord, hanem az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb európai találata is – emelte ki híradásában a lengyel állami hírügynökség. A felfedezés jelentőségét hazai szempontból jól mutatja, hogy Lengyelország teljes, becsült olajkészlete 2023-ban 20,24 millió tonna volt, vagyis az újabb adag annak több mint duplája.
Nemzetközi szempontból viszont már más fénytörésbe helyezi a felfedezést, hogy Lengyelország teljes éves olajfogyasztása mintegy 30 millió tonna, gázfogyasztása pedig közel 20 milliárd köbméter. Vagyis az új mező meg tudja erősíteni a lengyelek energiafüggetlenségét, és bár akár exportra is juthat belőle, azért Lengyelországból nem lesz olaj- vagy gáznagyhatalom.
Otthon lesz jelentősége
Ez nem egy óriási mező. Csak összevetésül: az algyői mező annak idején 120 milliárd köbméter földgázt tartalmazott. Nem ugyanaz a kategória
– mondta lapunknak Holoda Attila energiapiaci szakértő, amikor megkértük, hogy értékelje a felfedezést. A volt energetikáért felelős helyettes államtitkár szerint a Wolin mezőnél sokkal fontosabb Románia fekete-tengeri találata, a Neptun Deep mező, ahol a tervek szerint 2027 környékén indul majd meg a kitermelés. Az ottani gázkészletek az aktuális becslések szerint 100 milliárd köbmétert tesznek ki, a magyar kormány is régóta tervezi, hogy onnan is vásárol majd gázt, amint megjelenik a piacon.
Minden ilyennek örülünk, de azért nem teszi ez önellátóvá a lengyeleket
– folytatta Holoda. Véleménye szerint az új készletekből kisebb mennyiség juthat exportra, és ha megjelenik ez a többletgáz az európai piacon, akkor lejjebb nyomja az árakat – Magyarországnak is.
Akár el is tudna jutni ez a gáz Szlovákián keresztül a magyar csőrendszerbe is, de Holoda arra számít, hogy ez a lengyel fogyasztásban jelenik majd inkább meg. A lengyeleknél ugyanis most még viszonylag magas a szén lakossági felhasználása is, de ezen előbb-utóbb ők is változtatnak a zöldítés és a karbonkvóták miatt, ki fogják vezetni a szént, így vélhetően helyette hamarosan nagyobb szerepe lehet a még mindig magas emissziójú, de azért kevésbé szennyező gáznak.
Ami a másik szénhidrogén-fajtát illeti: Lengyelországból olajvezeték nem vezet Magyarországra, így nekünk olaj szempontjából nem sokat jelent a felfedezés
– tette hozzá Holoda. Ha beindul a kitermelés, akkor ezt az új gázkészletet letermelik 10-15 év alatt, a kőolajat pedig ennél valamivel lassabban.
Lengyelország jelenleg évi körülbelül 27,5 millió tonna nyersolajat importál, főként Szaúd-Arábiából, Norvégiából és az Egyesült Államokból. Az ukrajnai invázió megindítása előtt még Oroszország volt az abszolút fő partnerük, 25 millió tonna olajat szállítottak nekik. A földgáznál 2022 előtt ott is az oroszok voltak a fő ellátók. Most már csak marginális szerepet játszik az energiamixükben az orosz gáz, az éves 14 milliárd köbméteres import nagy része Katarból, az USA-ból, Norvégiából, valamint Litvániából és Szlovákiából érkezik.
Sekély vízben, partközelben
A CEP még 2017-ben kapta meg az 593 négyzetkilométeres területre vonatkozó Wolin koncessziót a lengyel klímaügyi és környezetvédelmi minisztériumtól, a helyi kutatást a társaság lengyel leányvállalata végezte. A próbafúrások csak tavaly év végén kezdődtek meg, idén februárban azonban már be is jelentették, hogy elkészültek az első kút fúrásával – azonban még szükségük van néhány hónapra, hogy alaposan kielemezzék az „ígéretesnek tűnő” mintákat.
A kutat a kitermelés szempontjából a lengyel partokhoz nagyon közel és elég sekély vízben fúrták le, csupán 9,5 méter mély ott a tenger. Maga a kút viszont már 2715 méter mélyen hatol a tengerfenék alá. A Main Dolomite nevű geológiai alakzatba fúrtak le, a további, feltételezett készletek pedig a mélyebben fekvő, Rotliegend nevű alakzatban vannak.
A Wolin koncessziós terület lelőhelyei
CEP
A találat ipari szempontból ideális, mert Świnoujście kikötőjében már működik egy cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál, mely kapacitását az ukrajnai invázió megindulása után bővítették ki 5-ről 7,5 milliárd köbméter per évre. A városban működik egy petrolkémiai komplexum is, és hamarosan megoldott lesz az LNG-hajók üzemanyagtöltési lehetősége is.
A kitermelés elvileg legkorábban három-négy év múlva kezdődhetne meg a Wolin East 1 kútból, Lengyelország éves kőolajszükségletének 4-5 százalékát fedezhetné. A szénhidrogén-lelőhely fejlesztése a geológiai dokumentáció elkészülésétől és jóváhagyásától függ – és úgy tűnik, a helyi lakosságtól is.
Azonnali ellenkezés
Świnoujście a német-lengyel határon fekszik, az Usedom nevű szigeten, mely mindkét nemzet körében népszerű üdülőhely. Így hát az olaj- és gázkitermelést potenciálisan blokkolhatja a Németországban működő Lebensraum Vorpommern nevű szervezet, mely környezetvédelmi aggályokat hangoztatva már meg is támadta a projektet. Szerintük „a partok mentén történő esetleges gázkitermelés a partvidéki táj további pusztulásának veszélyét” jelenti. A Lebensraum Vorpommern ellenzi a lengyel városban tervezett új mélytengeri kikötő építését is.
A szervezet mellé a helyi politika is besorolt, Till Backhaus tartományi környezetvédelmi államminiszter arról beszélt, hogy a projekt klímapolitikailag visszalépés, és ellentétes a környezetvédelem és a németországi turizmus érdekeivel.
A jövőnk nem a Balti-tenger olajában van, hanem a nap, a szél és a biomassza energiájában
– mondta a miniszter. Backhaus szerint „egy potenciálisan veszélyes iparág helyrehozhatatlan károkat okozna a sziget imázsának, és ezért gazdasági katasztrófát is jelentene”. Ráadásul elmondása szerint a CEP nem tájékoztatta előre Mecklenburg-Előpomeránia tartományt a fúrások esetleges határokon átnyúló környezeti hatásairól.
A helyi politikusok azt mondják, egyelőre lehetetlen felmérni, milyen hatással lenne a kitermelés a szárazföldi természetre, a tengeri élővilágra és a turizmusra – viszont kutatófúrás során zaj- és rezgésszennyezésről számoltak be.
A Świnoujście-től egy kőhajításra, a határ német oldalán fekvő Heringsdorf polgármestere, Laura Isabelle Marisken szerint a környék egy különleges természetvédelmi terület.
Mi egy egészségügyi és rekreációs üdülőhely vagyunk. Mindent megteszünk, hogy strandjaink, városunk és a tenger tiszta maradjon
– mondta a polgármester.
Az olaj- és gázlelőhely további sorsáról végső soron nem a CEP, hanem a lengyel kormány dönt majd, hiszen a szénhidrogén-mező tulajdonosa a lengyel állam.
Nyitókép: Fúrótorony Świnoujście városától nem messze. Fotó: AFP / DPA / Stefan Sauder
