1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Ryan French napfizikus szerint ha a legutóbbi hatalmas napkitörés a Föld felé néző napfoltból indult volna ki, azt az áramhálózat is megérezte volna.
A Föld körül keringő műholdakra is jelentős hatást gyakorolt a májusi, hatalmas geomágneses vihar – de csak most derült ki, hogy mi történt pontosan.
Fák évgyűrűinek radiokarbonos vizsgálatával kiderítették, hogy az erős napkitörés időszámítás előtti 664 nyarán történt.
Viharos űridők jönnek: jelenlegi ciklusa legaktívabb időszakába lépett a Nap, és ez az állapot akár 2025-ig is eltarthat.
A NASA és az Európai Űrügynökség közös űrszondája, a Solar and Heliospheric Observatory a Napot hivatott figyelni, a látóterébe azonban nemrég bekúszott a Tsuchinshan-ATLAS üstökös is.
Az AR 3842 kódjelű napfolt néhány napja már produkált egy erős napkitörést – egész pontosan a mostani napciklus harmadik legerősebbjét –, csütörtök kora délután azonban ezt is bőven túlszárnyalta egy újabb esemény.
Amerikai csillagászok szerint nem fognak különösebb problémát okozni a Földön azok a geomágneses viharok, amelyek egy nap különbséggel érik el a bolygónkat.
Csillagászok az AR3784 kódjelű napfoltnál magyar idő szerint csütörtök reggel észleltek kitörést, ami rövid időre zavart okozott néhány kommunikációs rendszerben a Földön.
Brit csillagászoknak sikerült egy olyan modellt kidolgozniuk, ami még azelőtt jelzi a koronakidobódást, hogy a részecskék elindulnának a Föld felé.
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
A NASA számára fontos információkkal szolgált az a napkitörés, amelynek nagyenergiájú részecskéit a Curiosity Mars-járó kamerája rögzítette.
A NASA kutatói szerint megkerülte a Napot az AR 3664 nevű napfolt, ám kisebb lett, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt. Lebecsülni viszont nem érdemes.
Az Airbus átszámítva mintegy 88,2 milliárd forintot kapott az Európai Űrügynökségtől a Vigil nevű műhold kifejlesztésére. A szatellit fő feladata az űridőjárás előrejelzése lesz.
Kanadai kutatók szerint 2,7 kilométeres mélységben is a mágneses tér változását jelezték azok az eszközök, amelyek a május eleji napkitörés után „bolondultak” meg.
Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak
Viszont kicsi az esélye annak, hogy szombaton újból gyönyörködhetünk a sarki fényben.
A Nap most nagyon aktív, ennek köszönhető, hogy ilyen eseményeket figyelhetünk meg.
Huszonnégy órán belül két napkitörés is történt, a részecskefelhő a napkelte előtti órákban éri el a Földet.
Ritka jelenséget örökített meg április 23-án a NASA Solar Dynamics Observatory nevű űrszondája. A Napot figyelő szerkezetnek sikerült rögzítenie, amint a csillag négy régiójában egyidőben következett be hatalmas robbanás.
