szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akadémikusok szerint inkább laboratóriumokban kéne tesztelni – de ehhez előbb rendbe kellene tenni a finanszírozásukat.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Kétszázkilencven féle SARS-CoV-2-teszt van forgalomban, és ezek nagyrészt használhatatlanok – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia két tagja, Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus.

Minthogy beszámolók alapján Magyarországra is jutott olyan vírusteszt, aminek hatékonysága a 20 százalékot sem éri el, a szakemberek az Akadémia honlapján írtak össze egy sor megfontolandó szempontot a döntéshozóknak. Így például kijelentik:

minden laboratóriumi szakember ösztönösen irtózik a gyorstesztektől, mert ugyanazt a vizsgálatot összehasonlíthatatlanul pontosabban, szakszerűbben és olcsóbban el lehet végezni laboratóriumi körülmények között.

A szervezetben a vírussal reagáló ellenanyagok, más néven antitestek (pl. IgM, IgG, IgA) meglétét kimutató tesztek elsősorban járványtani okokból fontosak – írták. Általuk követhető például a vírus terjedése, de szakmai hiba lenne ezeket a gyorsteszteket a friss fertőzés alátámasztására használni; erre a vírus jelenlétét kell kimutatni molekuláris diagnosztikai módszerekkel (PCR). A SARS-CoV-2 elleni antitestek kimutatásában semmiféle szakmai indoka nincs annak, hogy a drágább, pontatlanabb és nem szakemberek által elvégezhető gyorstesztet részesítsük előnyben – folytatták, ugyanakkor hozzátették: 

mielőtt a laboratóriumokra rázúdítanánk ezeket a tömegteszteket, rendbe kellene tenni a finanszírozást, mert ma az állami laboratóriumi hálózat a járóbeteg-vizsgálatok kb. 20%-áért kap teljes értékű finanszírozást, míg a 80%-áért megalázó mértékű (a felhasznált vegyszerek árát sem fedező), maradékelven alapuló finanszírozástöredék jut.

A szerzők számos szempontot vettek végig arról, hogy a forgalomban lévő gyorstesztek miért lehetnek problémásak. Mint írták, a jelek szerint vannak olyan betegek, akikben nem termelődnek antitestek, akadnak, akikben kevés antitest termelődik, és előfordulnak olyanok is, akikben a szokásos 5-7 napnál sokkal lassabban, akár 45 nappal később jelennek meg az antitestek. Nem létező antitestet pedig a legjobb tesztrendszer sem tud kimutatni.

Egy másik szempont, hogy legalább további két koronavírus is ismert (HCoV-OC43 és HCoV-HKU1, de lehet több is), amelyek közönséges náthát okoznak, és akár egy-két évig is kimutatható az ellenük termelt IgG ellenanyag a betegben. Ezek az antitestek nagyon hasonlóan viselkednek, mint a SARS-CoV-2 ellen termelt antitestek. Sok teszt ezért ezekre is reagál, és hamis pozitív eredményt adhat.

De a most járványt okozó koronavírus esetében is vannak különbségek földrészenként. Ha egy Ázsiában gyártott, az ott terjedő vírussal szembeni antitesteket érzékelő tesztrendszert kívánunk a magyar átfertőzöttség mérésére felhasználni, előfordulhat, hogy a rendszer nem ismeri fel a „magyar” vírus ellen termelt antitesteket, és hamis negatív eredményt ad. A tesztek ráadásul tűt keresnek a szénakazalban: az antitestek más fajta fehérjék tízezreivel együtt vannak jelen a vérben.

Az a tény, hogy 290-féle teszt áll rendelkezésre, önmagában is jelzi, hogy messze vagyunk az optimális vizsgálattól – jelzik. A 290-féle laboratóriumi teszt többsége pedig nem rendelkezik CE-jelzéssel és semmilyen más – Európán kívüli – minőségi garanciát igazoló tanúsítvánnyal sem. A vizsgálati tesztek előállítása, azok rutin laboratóriumi rendszerbe történő adaptálása, a diagnosztikai algoritmusok kidolgozása, a laborvizsgálatok elvégzése és az eredmények értékelése komoly szakértelmet igényel. Az akadémikusok szerint

hazánkban ez a szakértelem adott, csak a döntések minden szintjén igénybe kellene venni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hadházy feljelentést tett a rendőrségen, mert szerinte Tiborcz turai kastélyszállója vendégeket fogad

Hadházy feljelentést tett a rendőrségen, mert szerinte Tiborcz turai kastélyszállója vendégeket fogad

10 perces harangszóval emlékeztek a koronavírus áldozataira Szlovákiában

10 perces harangszóval emlékeztek a koronavírus áldozataira Szlovákiában

Kiderült, mikor mutathatják be a Samsung új összecsukható mobilját, a Galaxy Z Fold3-at

Kiderült, mikor mutathatják be a Samsung új összecsukható mobilját, a Galaxy Z Fold3-at