Az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára értesíti a díjazottakat

Yanan Li / Kungliga Vetenskapsakademien

A Nobel-bizottság szerint a két tudós úttörő felfedezései tették lehetővé, hogy megértsük, hogyan indítja el a hideg, a meleg és a mechanikus erő azokat az idegi impulzusokat, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy érzékeljük a körülöttünk lévő világot és alkalmazkodjunk hozzá. A meleg, a hideg és az érintés érzékelésének képessége létfontosságú a túléléshez. „A mindennapi életünkben biztosra vesszük ezek érzékelését, de hogyan keletkeznek? Ezt a kérdést válaszolták meg az idei Nobel-díjasok” – olvasható az illetékes bizottság indoklásában.

[Karikó Katalin Nobel-díjat kaphat – de ha mégse, azt is meg tudjuk magyarázni]

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

Az előző részek tartalmából

Az orvostudományi Nobel-díjat 1901 óta most 112. alkalommal ítélték oda, összesen 224 kitüntetettnek: 39 alkalommal kapta egy, 34 alkalommal két, 39 alkalommal három tudós megosztva az elismerést. A 224 kitüntetettből 12 nő, akik közül csak Barbara McClintock vehette át egyedül a díjat 1983-ban. A kitüntetést kilenc alkalommal (1915, 1916, 1917, 1918, 1921, 1925, 1940, 1941 és 1942) nem ítélték oda. A díjat egy kitüntetett nem vehette át: a német Gerhard Domagknak Adolf Hitler parancsára vissza kellett utasítania a neki 1939-ben megítélt orvosi Nobel-díjat, a tudós az érmet és az oklevelet (a pénzösszeget már nem) csak 1947-ben kapta meg.

Az eddigi legfiatalabb kitüntetett a kanadai Frederick G. Banting volt, aki 1923-ban harminckét évesen vehette át a díjat, míg a legidősebb az amerikai Francis Peyton Rous, aki nyolcvanhét éves volt, amikor 1966-ban neki ítélték a kitüntetést. 1947-ben fordult elő első alkalommal, hogy egy házaspár mindkét tagja, Gerty és Carl Cori is megkapta az orvosi Nobel-díjat, majd 2014-ben a norvég May-Britt Moser és férje, Edvard Moser szintén megosztott orvosi Nobel-díjat kapott. A legidősebb élő kitüntetett az 1924-ban született francia-amerikai Roger Guillemin, aki 1977-ben kapta meg az elismerést.

Érdekesség, hogy a jelöltekről ötven évig nem közölhető információ. Így például csak a fél évszázad lejártával derülhetett ki, hogy Sigmund Freud osztrák pszichiátert több mint tucatnyi alkalommal jelölték, ennek ellenére sem kapta meg a díjat.

Az élettani-orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert (1876-1936), aki Svédországban élt, 1914-ben kapta a díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”.

1937-ben Szent-Györgyi Albert (1893-1986) kapta a kitüntetést „a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen ami a C-vitamin és a fumársav-katalízis felfedezését illeti” – ő az egyetlen magyar tudós, aki idehaza folytatott kutatásaiért kapta meg a díjat.

Az Amerikában letelepedett Békésy György (1899-1972) „a fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért” 1961-ben kapott orvosi Nobel-díjat.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.