Karikó Katalin Nobel-díjat kaphat – de ha mégse, azt is meg tudjuk magyarázni
5 perc
2021.09.25. 11:30
Egyre idősebb korban érkeznek a Nobel-díjak, de a bizottságnak több oka lehet, hogy várjon a nagy tudományos teljesítmények elismerésével. Az esélylatolgatásban szempont az is, hogy eddig ritkán díjaztak nőket és védőoltás-kutatásokat.
Karikó Katalin joggal érezheti magát az idei orvosi és biológiai Nobel-díj várományosának. A Covid–19 elleni mRNS vakcinák fejlesztését megalapozó kutatásaiért az elmúlt hónapokban mintegy félszáz rangos tudományos elismerést söpört be. Köztük több olyat is, amelyet a „Nobel-díj előszobájaként” emlegetnek.
Az amerikai Brandeis Egyetem által februárban átadott Rosenstiel-díj mellett különösen ilyennek tartják a szeptember elején Karikónak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmannak odaítélt Louisa Gross Horwitz-díjat. Sőt Nobel-prognózisnak számít a Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedter nevét viselő német díj is. Ezt néhány napja kapta meg Karikó Katalin, valamint az oltásfejlesztésben kiemelkedő – és Karikót alelnökként foglalkoztató – német BioNTech céget alapító és vezető házaspár, Özlem Türeci és Uğur Şahin. Pénteken tették közzé, hogy Karikó és Weissman kapta az egyik idei Lasker-díjat, amely szintén a Nobel-közeli kategóriába tartozik.
Sokan azonban azon sem lepődnének meg, ha nem (rögtön) jönnének be ezek a spekulációk.
Hiába hagyta meg Alfred Nobel svéd feltaláló és iparmágnás a végrendeletében, hogy „biztos értékpapírokba fektetett tőkém éves kamatai osztassanak fel azok között, akik az előző évben a legnagyobb hasznot hajtották az emberiségnek” – ezt, vagyis az előző évre vonatkozó feltételt már a legelső, 1901-es díjkiosztáskor sem vették szó szerint.
Az orvosi-élettani kategória akkori nyertese, a német Emil von Behring például 1890-ben dolgozta ki a torokgyík gyógyításának alapjait, míg Jacobus van't Hoff holland fiziko-kémikus majdnem két évtizeddel korábban ismerte fel a kémiai dinamika és az ozmózisnyomás törvényeit.
