Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Kissé morbid témával foglalkozik a Science Alert című tudományos híroldal: azt próbálják szakértői módon vázolni, milyen messze kellene lennie valakinek egy atomtámadás idején, hogy biztosan túléljen egy ilyen szörnyűséget.
A felvetés nem csak úgy jött: az orosz-ukrán háború miatt vették elő, miután Vlagyimir Putyin orosz államfő egyszer csak bemondta, készenlétbe helyezte a nukleáris erőket, amiért a NATO-tagországok „agresszív kijelentéseket” tettek az Ukrajnát lerohanó Oroszország ellen. Bár nyugati elemzők és szakértők szerint Putyin csak „retorikai harcot” folytat, egy atomtámadás valóban szörnyű következményekkel járna.
A Science Alert cikkében felhívja rá a figyelmet, hogy a világon ma nagyjából 12 700 atomtöltet érhető el, de a pusztításuk mértékét számos tényező befolyásolhatja. Ilyen például az időjárás, a detonáció időpontja, a földrajzi helyzet, és az is, hogy a töltet a földbe csapódva robban vagy a levegőben.
Egy atomtöltet robbanásakor elképesztő energia szabadul fel, amely vakító fényt eredményez. Ez a szakértők szerint a vaksághoz hasonló, néhány percig tartó állapotot váltana ki annál, aki belenézne, akkor is, ha 20 kilométeres távolságban lenne a robbanás helyétől. Éjszaka már egész más a helyzet: ha tiszta az égbolt, úgy még a robbanástól 85 kilométerre élők is átmeneti látászavarral küzdenének.
Ennél súlyosabb probléma a bomba, illetve a hő által kiváltott égési sérülések. Ezt még 11 kilométeres távolságban is megéreznék az emberek, enyhe, elsőfokú égési sérülések formájában. Rövidebb távolságnál a sérülés mértéke csak fokozódik: a bőrszövet ilyenkor már súlyosan károsodik, felhólyagosodik. Ez harmadfokú sérülésnek minősül. A kiváltott sérüléseket ugyanakkor nagyban befolyásolhatja a ruházat is. Általánosságban elmondható, hogy a fehér ruhák visszaverhetik a robbanás energiájának egy részét, míg a sötétebb ruhák elnyelik azt.
A Science Alert szerint a hirosimai robbanás során, a becsapódás helyszínén mintegy 300 ezer Celsius-fok lehetett a hőmérséklet. Ez persze csak becslés, de így is nagyjából 300-szor magasabb érték, mint azé, amelyen a holttesteket elhamvasztják. Egy atomba okozta robbanás hirtelen jött légnyomásváltozást is kiváltana, ami összezúzná a tárgyakat és ledöntené az épületeket, ami egy újabb veszélyfaktor. És a sugárfertőzés okozta károsodásokról még szó sem esett.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
