Egy friss tanulmány szerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta, elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt – derül ki egy új tanulmányból.
Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a világ néhány legfontosabb édesvízforrása – az Európa és Ázsia közötti Kaszpi-tengertől a dél-amerikai Titicaca-tóig – csaknem három évtizeden keresztül évente mintegy 22 gigatonnányi vizet veszített, ami megegyezik az Egyesült Államok teljes 2015. évi vízfelhasználásával.
Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem felszíni vizekkel foglalkozó szakértője és a Science folyóiratban csütörtökön közzétett tanulmány vezető szerzője szerint a természetes tavak csökkenésének 56 százalékát az emberi fogyasztás és a globális felmelegedés okozta, a tudósok szerint az utóbbi nagyobb arányban.
Az éghajlatkutatók általában úgy vélik, hogy az éghajlatváltozás következtében a világ száraz területei szárazabbak lesznek, a nedves területek pedig nedvesebbek, de a tanulmány még a nedves régiókban is jelentős vízveszteséget állapított meg. „Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni” – mondta Yao.
Már akkora a baj, hogy ha nem változtatunk azonnal, Európa 80-90%-át át kell sorolni más éghajlatba
Amerikai és török kutatók számításai alapján a klímaváltozás a bolygó jelentős részén megváltoztatja az éghajlatot. Európa különösen érintett.
A kutatók csaknem kétezer nagy tavat vizsgáltak műholdas mérések, valamint éghajlati és hidrológiai modellek segítségével. Kiderült, hogy a fenntarthatatlan emberi használat, az esőzések és a lefolyás változásai, az üledékképződés és a hőmérséklet emelkedése világszerte a tavak vízszintjének csökkenését eredményezte. A zsugorodás a vizsgált vizek 53 százalékát érintette 1992 és 2020 között – írja a The Guardian.
Ez világszerte közel kétmilliárd ember életére van közvetlen hatással, és az elmúlt években számos régióban vízhiánnyal kellett szembenézni.
A tudósok régóta hangoztatják, hogy a globális felmelegedés mértéke nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot, ha el akarjuk kerülni az éghajlatváltozás legkatasztrofálisabb következményeit. A világ jelenleg körülbelül 1,1 fokkal melegedett az ipari forradalom előtti globális átlaghőmérséklethez képest.
Brutális lehet az El Nino hatása, 14 évre lassulhat le a globális gazdaság
Az amerikai Darthmouth College kutatói szerint sokkal rosszabb lesz az El Nino világgazdaságra gyakorolt hatása, mint azt eddig gondolták.
A tanulmány szerint a fenntarthatatlan emberi használat okozza a közép-ázsiai Aral-tó és a közel-keleti Holt-tenger vesztét, míg az afganisztáni, egyiptomi és mongóliai tavakat a hőmérséklet emelkedése szárítja ki. A tavak negyedében emelkedett a vízszint, gyakran gátépítések következtében, ahogy az a Tibeti-fennsík belső területein történt – derül ki a kutatásból.
Mint arról a napokban beszámoltunk, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss adatai szerint a Föld a kritikus, 1,5 Celsius-fokos melegedése már bármelyik pillanatban megtörténhet: jelenleg 66 százalék az esély arra, hogy 2027-ig a Föld globális átlaghőmérséklete eléri ezt.
Szabad-e, kell-e sportolnia egy daganatos betegnek? Amíg a daganatot el nem távolítják, csak a kíméletes mozgás javallott, de a tudomány mostani állása szerint a sport gyorsítja a felépülést, javítja az életminőséget.
Az Oroszország-szakértő szerint köze lehetett a palágykomoróci templom elleni támadáshoz az Orbán-kormánynak.
Az indulásról, az érkezésről és az űrben végzett kísérletekről is beszélt az űrből nemrég visszatért magyar asztronauta.
Azt állította, nem volt verésnyom a férfin.
A gyakorlógépekkel van a hiba.
Az USA legnagyobb sztorija végzetes lehet az elnök számára.
A Tisza szigetek volt koordinátora az Irány a Jövő Párt elnöke.
Egyre inkább úgy érződik, hogy a magyar kormánypárt nem csak az online világban kerül vesztes helyzetbe.
Ketrecharcosok Klubja.
Elszállók, összeukránozás, levelibéka, választalan, repülőember.
