Több tényező is szerepet játszott abban, hogy Észak-Olaszországban nemrégiben 19 centiméteres, rekordnagyságú jégdarab esett – és mindez a jövőben csak még gyakoribbá válhat.
Az elmúlt időszak egyik nagy viharában egy új Európa-rekord született, miután az az északkelet-olaszországi Friuli-Venezia-Giulia tartományban július 24-én egy 19 centiméter átmérőjű jégdarab ért földet egy jégeső során. A jégszem egy olyan rekordot döntött meg, amelyen gyakorlatilag még meg sem száradt a tinta: néhány nappal korábban, július 19-én Észak-Olaszországban, Padova térségében 16 centis jeget találtak.
Mindez már igencsak pusztító és veszélyes is – ennek a jelenségnek eredt nyomába az Időkép, pontosabban, hogy mi okozhatja ekkora jégszemek kialakulását. A folyamatot egy szemléletes példán keresztül mutatják be, melyben a zivatarfelhőt egy meredek, hóval borított hegyoldal szimbolizálja. Ezen egyszerre gurítanak hógolyókat fel, valamint le is a gyerekek. A felfelé görgetett hógolyó egyre növekszik, ahogy tapad rá a hó, de eközben más, lefelé tartó hógolyókkal is összeütközik, melyek hozzátapadnak, tovább növelve annak méretét.
Akkora jégeső volt Kisvárdán, hogy téliesre változott a táj
Valaki már a hólapátot is elővette.
Bármi is történik – akár lassabban görgetik, akár visszagurulnak – ezek a hógolyók folyamatosan nőnek, míg végül elérnek egy akkora méretet, amikor már nem lehet felfelé görgetni őket, és legurulnak a hegy lábáig.
A példában a hógolyókat görgető gyerekek jelképezik a feláramlást, mely magasban tartja a hógolyókat – tehát a jégszemeket –, a hó pedig a túlhűlt, a jégszemekre ráfagyó vízcseppeket szimbolizálják.
Tehát – a konyhanyelvről áttérve a tudományosra – a zivatarfelhőkben a jégnövekedés 0 és -40 fok közötti légrétegben zajlik, ami a szupercellákban 3-8 kilométeres magasságban van.
Hatalmas jégdarabokkal érkező vihar nyáron? Az OMSZ szerint jobb, ha hozzászokunk
Európa-szerte egyre gyakoribbak a heves és folyamatos zivatarok, a pusztító viharok és a meghökkentő méretű jégdarabok potyogása az égből - nyáron is. Megkérdeztük az Országos Meteorológiai szolgálatot, mi ennek az oka.
Mint az Időkép mindezeket összegzi: minél több időt töltenek a jégnövekedési régióban a jégszemek, annál nagyobbra tudnak nőni, ehhez pedig erős és hosszú ideig fennálló feláramlásra van szükség, mely még képes a nagyobb jégdarabokat is a magasban tartani.
Hogy miért pont Észak-Olaszországban alakultak ki ekkora jégszemek, arra a válasz a portál szerint a terület földrajzi adottságaiban keresendő, szerepet játszanak ebben az Alpok magas vonulatai is, valamint az, hogy délről nyitott a Földközi-tenger felé – ezek olyan folyamatokat indítanak el, amelyek végül hatalmas légköri labilitás kialakulásához vezetnek.
NASA-igazgató: Több ezer éve nem volt olyan forró a július, mint most, 2023 lehet a Föld eddigi legmelegebb éve
Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.
Abban pedig, hogy egyre hevesebbek a zivatarok, a Földközi-tenger felett lévő rendkívül forró légtömegnek is szerepe van, ahogyan az átlagnál melegebb tengerfelszínnek is.
Ami pedig a jövőt illeti, az Időkép szerint, mivel az általános felmelegedés, az egyre intenzívebbé váló hőhullámok, és a melegedő tengerfelszín fokozza a zivatarok hevességét, a jövőben gyakoribbak lehetnek az extrém szélviharok és a jégesők is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
353-ról 529-re nőtt a gyermekotthonokban, nevelőintézetekben regisztrált bűncselekmények száma tavaly az előző évhez képest – derült ki a HVG által kikért adatokból.
A legmagasabb hőmérséklet napközben még 32 és 39 fok között alakul.
Garantált a konfliktus a magyar kormány és az EU féléves elnökségét átvevő Dánia között.
