Az elmúlt időszak egyik nagy viharában egy új Európa-rekord született, miután az az északkelet-olaszországi Friuli-Venezia-Giulia tartományban július 24-én egy 19 centiméter átmérőjű jégdarab ért földet egy jégeső során. A jégszem egy olyan rekordot döntött meg, amelyen gyakorlatilag még meg sem száradt a tinta: néhány nappal korábban, július 19-én Észak-Olaszországban, Padova térségében 16 centis jeget találtak.

Mindez már igencsak pusztító és veszélyes is – ennek a jelenségnek eredt nyomába az Időkép, pontosabban, hogy mi okozhatja ekkora jégszemek kialakulását. A folyamatot egy szemléletes példán keresztül mutatják be, melyben a zivatarfelhőt egy meredek, hóval borított hegyoldal szimbolizálja. Ezen egyszerre gurítanak hógolyókat fel, valamint le is a gyerekek. A felfelé görgetett hógolyó egyre növekszik, ahogy tapad rá a hó, de eközben más, lefelé tartó hógolyókkal is összeütközik, melyek hozzátapadnak, tovább növelve annak méretét.

Akkora jégeső volt Kisvárdán, hogy téliesre változott a táj

Valaki már a hólapátot is elővette.

Bármi is történik – akár lassabban görgetik, akár visszagurulnak – ezek a hógolyók folyamatosan nőnek, míg végül elérnek egy akkora méretet, amikor már nem lehet felfelé görgetni őket, és legurulnak a hegy lábáig.

A példában a hógolyókat görgető gyerekek jelképezik a feláramlást, mely magasban tartja a hógolyókat – tehát a jégszemeket –, a hó pedig a túlhűlt, a jégszemekre ráfagyó vízcseppeket szimbolizálják.

Tehát – a konyhanyelvről áttérve a tudományosra – a zivatarfelhőkben a jégnövekedés 0 és -40 fok közötti légrétegben zajlik, ami a szupercellákban 3-8 kilométeres magasságban van.

Hatalmas jégdarabokkal érkező vihar nyáron? Az OMSZ szerint jobb, ha hozzászokunk

Európa-szerte egyre gyakoribbak a heves és folyamatos zivatarok, a pusztító viharok és a meghökkentő méretű jégdarabok potyogása az égből - nyáron is. Megkérdeztük az Országos Meteorológiai szolgálatot, mi ennek az oka.

Mint az Időkép mindezeket összegzi: minél több időt töltenek a jégnövekedési régióban a jégszemek, annál nagyobbra tudnak nőni, ehhez pedig erős és hosszú ideig fennálló feláramlásra van szükség, mely még képes a nagyobb jégdarabokat is a magasban tartani.

Hogy miért pont Észak-Olaszországban alakultak ki ekkora jégszemek, arra a válasz a portál szerint a terület földrajzi adottságaiban keresendő, szerepet játszanak ebben az Alpok magas vonulatai is, valamint az, hogy délről nyitott a Földközi-tenger felé – ezek olyan folyamatokat indítanak el, amelyek végül hatalmas légköri labilitás kialakulásához vezetnek.

NASA-igazgató: Több ezer éve nem volt olyan forró a július, mint most, 2023 lehet a Föld eddigi legmelegebb éve

Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.

Abban pedig, hogy egyre hevesebbek a zivatarok, a Földközi-tenger felett lévő rendkívül forró légtömegnek is szerepe van, ahogyan az átlagnál melegebb tengerfelszínnek is.

Ami pedig a jövőt illeti, az Időkép szerint, mivel az általános felmelegedés, az egyre intenzívebbé váló hőhullámok, és a melegedő tengerfelszín fokozza a zivatarok hevességét, a jövőben gyakoribbak lehetnek az extrém szélviharok és a jégesők is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.