Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
2020-ban egy amerikai, brit és japán tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport foszfint talált a Vénusz légkörében, ami akár az élet jelenlétére is utalhat. Jelenlegi tudásunk szerint a Föld-típusú, azaz a kőzetbolygókon – mint amilyen a Vénusz is – úgynevezett anaerob, vagyis az oxigéntől elzárt mikrobák képesek ezt az anyagot megtermelni. A kutatók úgy vélték, a Vénusz felhőiben lehetnek ezek a mikrobák. Alig egy évvel később egy másik tanulmány arra jutott, hogy a tudósok talán tévedhettek, és mégsem élet nyomaira bukkantak a Vénusz felhőiben. A témában azóta nem született újabb kutatás, ami egyik vagy másik oldalra billentené el a mérleg nyelvét, könnyen lehet azonban, hogy ez épp most változott meg.
A The Guardian azt írja, az Imperial College London és a Cardiffi Egyetem külön-külön dolgozó csillagászai két különböző gáz jelenlétét mutatták ki a Vénuszon. Az egyik a már sokat tárgyalt foszfin, míg a másik az ammónia. Mindkettőt előállíthatja az ipar és az élő szervezetek is – előbbit pedig értelemszerűen ki lehet zárni a szomszédos bolygón. Az ammónia keletkezése ráadásul a tudósok szerint nem magyarázható könnyen ismert légköri vagy geológiai folyamatokkal.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a gázok jelenléte még nem közvetlen bizonyítéka annak, hogy élet van a Vénuszon, de a bolygó iránti érdeklődést mindenképpen fokozni fogja. Sőt, Dave Clements, az Imperial College London tudósa szerint mindez annak a lehetőségét is felveti, hogy egykoron virágzó élet lehetett a planétán, aminek nyomai még a mai napig megmaradtak a légkörben.
A Vénusz felszínén a hőmérséklet eléri a 450 Celsius-fokot, ami elég meleg ahhoz, hogy megolvadjon az ólom és a cink, a légköri nyomás 90-szerese a Föld felszínén lévőnek, felhői pedig kénsavból állnak. Ugyanakkor 50 km-rel a felszín felett olyan körülmények uralkodnak, ami sokkal jobban hasonlít a Földön tapasztalhatóra, és ez esélyt adhat arra, hogy a legszívósabb mikrobák túléljenek ott.
Jane Greaves, a Cardiffi Egyetem csillagásza eközben olyan megfigyeléseket végzett, amelyek ammónia jelenlétét mutatták ki a bolygó légkörében. Ezt az ipar mellett a nitrogén-megkötő baktériumok termelik meg.
A kutatók szerint komoly optimizmusra ad okot, hogy ilyen gázok vannak jelen a Vénuszon, a keletkezésük módja azonban még nem ismert. A foszfin például a nappalok folyamán eltűnik. A gázt a baktériumok mellett egy olyan kémiai folyamat is létrehozhatja, amit jelenleg még nem értünk.
Az eredményekről Hullban, a brit nemzeti csillagászati találkozón számoltak be a tudósok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
