Az Ipsos a világ 32 országban 2024. április 19 és május 3. között végzett kutatást a mesterséges intelligencia és az emberek kapcsolatáról, összesen 23 685, 16 és 74 év közötti életkorú személy megkérdezésével.

Az eredmények szerint legkevésbé azonban abban bíznak az emberek, hogy a mesterséges intelligencia pozitív hatással lesz az interneten található dezinformációk mennyiségére. Mindezek mélyén ott lapul néhány meglehetősen húsba vágó csodálkozás és aggodalom. Az Ipsos kutatásába bevont országokban tízből hatan valószínűnek tartják, hogy a mesterséges intelligencia a következő öt évben meg fogja változtatni a munkájukat. Tízből majdnem négyen (36%) úgy gondolják, hogy ez a technológia ebben az időszakban ki is váltja majd őket. A generációk között nagyon nagy a különbség: a fiatalok kétszer nagyobb valószínűséggel vélekednek így, mint az idősebbek.

„Látszik, hogy a mesterséges intelligencia általánosságban még nehezebben megfogható, inkább ismeretlen, és ezért sokakban szorongást válthat ki. A kulcs valószínűleg az lesz, hogy az MI-alapú termékek és szolgáltatások az emberek konkrét igényeihez és helyzeteihez igazodnak – ezzel egyszerű és természetes élményt biztosítva számukra” – kommentálta a felmérést Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Az Ipsos jelentése szerint a magyarok háromnegyede vallja, hogy jó megértése van arról, mi is az MI. Ezzel Magyarország a 32 vizsgált ország között az élmezőnyben helyezkedik el, míg a 32 ország átlaga e tekintetben 67 százalék. Az is igaz azonban, ha kicsit konkrétabban kérdeztek arra, hogy tudják-e a válaszolók, hogy mely termékek vagy szolgáltatások használnak MI-t, akkor a magyarok 41 százaléka felelt igennel – pont annyian, mint akik nemmel.

Milyen érzéseket vált ki a magyarokban az MI?

A magyarok közel fele izgatottan várja az MI-t használó termékeket és szolgáltatásokat, míg másik felük viszont inkább aggódik miatta. Ez a megosztottság tükrözi a globális trendeket (53% izgatott, 38 % aggódik): bár sokan látják az ebben rejlő lehetőségeket, a potenciális veszélyeket sem lehet figyelmen kívül hagyni.

Arra a kérdésre, hogy az MI-t használó szolgáltatások idegesítik-e, a magyar válaszadók majdnem fele igennel, de majdnem ugyanennyien nemmel feleltek, ami hasonló a német és olasz eredményekhez. Regionális eltérések is megfigyelhetők: míg az angolszász és az európai országok lakói jobbára aggódnak, Ázsiában – Japánt leszámítva – viszont inkább az izgatottság jellemző. Világszinten és Magyarországon is a többség úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciának több előnye, mint hátránya van.

A többség szinte mindenhol úgy érzi, hogy a következő öt évben a munkáját komolyan megváltoztatja majd a mesterséges intelligencia (világszerte 60%), de abban már mindenhol jóval kevesebben hisznek, hogy el is veszi a munkahelyét (36%). Magyarországon mindkét kérdésre kevesebben válaszoltak igennel: 45 százalékunk gondolja, hogy megváltozik a munkánk az MI miatt, és mindössze kevesebb, mint a válaszadók negyede gondolja, hogy el is veszi.

Miben változhat a mindennapi élet?

Azokra a kérdésekre, hogy miben változtatja meg az MI leginkább az életünket a legtöbben azt válaszolták, hogy gyorsabban tudunk majd elvégezni bizonyos feladatokat: mind világszinten, mind Magyarországon 55 százalék gondolta ezt. A következő terület, ahol a legnagyobb változásra számítanak az emberek, a szórakozás. Összességében 51 százaléknyian várják, hogy a következő 3-5 évben jobb szórakozási lehetőségeink lesznek a mesterséges intelligencia révén. Magyarországon, Svédországban, az Egyesült Államokban és Belgiumban csupán alig négytizednyi válaszoló gondolja így. Némiképp váratlanul, az MI egészségünkre gyakorolt pozitív változásait globálisan csak 38 százalék várja – a magyarok ennél kisebb arányban hisznek ebben: tízből csak hárman, pont ahogy Új-Zélandon, Svájcban vagy Angliában is.

Egyértelműen negatív hatást vár viszont a világ az MI munkaerőpiacra gyakorolt hatásától: 36 százaléknyian gondolják így, többen, mint ahányan kedvező hatásra számítanak. Magyarországon – ahogy az európai országokban és az angolszász országokban is – még borúlátóbbak az emberek: csak negyedük vár kedvező elmozdulást, ellenben 36 százalékuk szerint csak ront a munkaerőpiaci helyzeten a mesterséges intelligencia.

A magyar válaszadók majdnem kétharmada bízik abban, hogy az MI-t alkalmazó cégek megfelelően védik adataikat. A felmérésben csak három országban mértek ennél magasabb értéket: Thaiföldön, Indonéziában és Kínában. A világ összességében nem ennyire optimista az adataink védelmét illetően: csupán 47 százalék bízik abban, hogy az MI biztonságosan tudja kezelni azokat, viszont majdnem ugyanennyien bizalmatlanok. A magyarok ellenben nemcsak, hogy megbíznak benne, de azok is kevesen vannak, akik kifejezetten gyanakvóak: mindössze 27 százalék az arányuk.

Az MI és az emberek közötti bizalom érdekes kérdés: a magyarok több mint fele bízik abban, hogy a mesterséges intelligencia nem lesz elfogult vagy diszkriminatív, míg az emberekkel szembeni bizalom csak 41 százalékos. Ez azt mutatja, hogy sokan a mesterséges intelligenciát objektívebbnek és megbízhatóbbnak tartják, mint az emberi döntéshozatalt, bár az MI-rendszerek mögött álló algoritmusok esetenként szintén hibázhatnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.