Több mint tíz éven át dolgoztak azon a tudósok, hogy végre sikerüljön megpillantani – és rögzíteni azt –, ahogyan előbújnak az odúikból a jegesmedve kölykök. Bár a feladat nem tűnik túlságosan bonyolultnak, a medvék természetes viselkedése rendkívüli módon megnehezíti az állatok megfigyelését – írja a Science Alert.
A Toronto Scarborough-i Egyetem kutatói a Spitzbergákon, távirányítású kamerák segítségével figyelték meg az állatokat. A jegesmedve kölykei a születésük utáni első hónapokat egy jégbarlangban töltik, ahol anyjuk és testvéreik meleg teste védi a kezdetben szőrtelen testüket a halálos sarkvidéki téltől. Születésükkor csupán 0,5 kilogrammot nyomnak, ám gyorsan elhagyják az anyatejet, és a táplálkozásukat fókákkal egészítik ki. Ennek köszönhetően a súlyuk a 10 kilogrammot is eléri, mire az első tavaszon elhagyják az odút.
A következő telet a család gyakran együtt tölti, egészen addig, amíg a kölykök le nem válnak. A menedék megléte az első két évben döntő fontosságú a kölyök túlélése szempontjából. Ennek ellenére a bocsok alig fele éri meg a felnőttkort.
Az anyák annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen a túlélés esélye, néhány méterrel leásnak a felszín alá, hogy ott vészeljék át a telet. A barlangnak csupán két kijárata van: egy a tetején, hogy szellőzzön, a másik pedig oldalsó nyílás, ahol a bocsok tudnak kijutni, ha már kellően felmelegedett az idő. Az alábbi videóban 2:16-nál lehet látni, hogyan ás az anyamedve.
A megoldás annyira hatékony, hogy nagyon megnehezíti a megfigyelést a tudósok számára. A kutatók ezért GPS-es nyakörvvel szerelték fel a nőstény jegesmedvéket, lehetővé téve számukra, hogy nyomon kövessék az anyamedvék odúit a Spitzbergák hegyeiben.
Hat év alatt 13 kamera figyelte a területet, de még így is csak nagyon kevés felvétel született az állatokról. Jon Aars, a Norvég Sarkkutató Intézet munkatársa szerint a nyakörv adatait arra is fel lehetett használni, hogy megnézzék, miként hat a medvékre a hőmérséklet változása.
Kiderült, a medvecsaládok március 9-én hagyták el az odút, hamarabb, mint egyébként szokták, ez a tendencia pedig egyre inkább általánossá vált. A rövidebb odúidő káros lehet a kölykökre, akik kevésbé lehetnek kifejlődve a korábbiakhoz képest. Az erről szóló tanulmány a Journal of Wildlife Management című tudományos lapban jelent meg.
A nyakörv és a kamera adatai azt mutatták, hogy miután kibújtak odúikból, a jegesmedvék átlagosan 12 napig maradtak az odú közelében, mielőtt útnak indultak volna – igaz, ez az időtartam nagyon eltérő volt a családok között. Akadt olyan szülő is, aki másik barlangba költöztette a családját.
A kutatók szerint a kölykök szinte el sem mozdulnak az anyjuk mellől az első két évben, csupán az esetek 5 százalékában látták őket külön. Az alábbi felvételen például három bocs merészkedik ki a barlangból.
A kutatók szerint a jegesmedvék egyre nagyobb bajban vannak a globális felmelegedés miatt, így abban bíznak, hogy az ehhez hasonló videók segítségével sikerül könnyebben megérteni a viselkedésüket, így pedig hatékonyabb lehet a védelmük.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
