Harminckilenc európai nagyvárost összekötő, Budapestet is magában foglaló, mintegy 22 000 kilométer hosszúságú gyorsvasút, melynek használata vetekszik a metró egyszerűségével: ez a Starline. Ha túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, jók a megérzései – a dolog csupán tervek szintjén létezik, és a 21st Europe nevű dán startup dolgozta ki.
Mint az FTN News kiemeli, a tervek célja, hogy a politikai döntéshozókat és az iparági vezetőket a nagy távolságú utazások újragondolására, valamint a rövid távú repülőutak iránti igény csökkentésére sarkallják.
A dokumentummal a 21st Europe vitát is szeretne indítani az európai mobilitás jövőjéről. A javaslat öt nagy sebességű vonalat vázol fel, ezek hálózata kapcsolná össze a 39 várost csaknem 22 000 kilométeren. Persze, nehezen lehetne ezt vonzóvá tenni az emberek számára, ha csak döcögnének rajta a vonatok: a vízió szerint akár 3–400 km/h-s sebességgel is haladhatnának rajta a vonatok.

A Starline-ra a koncepció kidolgozói „európai metróként” hivatkoznak, de ez nem szó szerint értendő – lévén nem a föld alatt haladna. A hálózaton gyakran követnék egymást a sebesen haladó vonatok, és az egész kontinensen egységesítve lenne az infrastruktúra.
Mivel a vasúti hálózat csökkentené a légi közlekedéstől való függőséget, még az európai éghajlati célokat is támogatná – úgy, hogy eközben az utasok fenntartható és versenyképes alternatívát kapnának. Például a főbb útvonalakon – ide tartozik a Madrid–Budapest, vagy a Róma–München – a repülőjáratok csökkentése a szén-dioxid-kibocsátást is csökkentené.
Egy cél, öt rész
Az öt vasúti folyosó lefedné Nyugat-, Közép-, Észak- és Kelet-Európát, tehát gyakorlatilag az egész kontinenst, és összekapcsolna számos fővárost, valamint – eközben – több más úti célt is. Térképen így nézne ki a dolog, és ennek alapján tényleg hasonlít egy nagyváros metróhálózatának ábrájára:

Az vonalak az alábbiak lennének:
- A-vonal, Nápoly–Helsinki viszonylat: Róma, Milánó, Zürich, München, Bécs, Prága, Berlin, Varsó, Vilnius, Riga, Tallinn.
- B-vonal, Lisszabon–Kijev viszonylat: Madrid, Bordeaux, Lyon, Milánó, Róma, Zágráb, Szarajevó, Tirana, Athén, Szófia, Bukarest, Kisinyov.
- C-vonal, Madrid–Isztambul viszonylat: Barcelona, Marseille, Lyon, Párizs, Luxemburg, Frankfurt, Bécs, Budapest, Belgrád, Szófia.
- D-vonal, Dublin–Kijev viszonylat: Liverpool, London, Párizs, Brüsszel, Amszterdam, Berlin, Varsó, Lviv.
- E-vonal, Milánó–Oslo viszonylat: Zürich, München, Frankfurt, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az útvonal által érintett települések listája nem teljes, ennél több helyen is megállhatna a gyorsvasút.
A szerelvények tervezésénél kiemelt figyelem hárulna a kényelemre, mely a hosszabb vonatutaknál elég fontos szempont. Lennének családi fülkék, munkaállomások és közösségi terek is – ezek egyike sem igazán adott a repülésnél.
Szintén említésre érdemes, hogy az újonnan épülő állomások nem a városokban, hanem azokon kívül lennének, lévén nem a meglévő vasúti csomópontokba kapcsolódnának be. Az újonnan épített infrastruktúra ráadásul multifunkcionális lehetne, helyet biztosítva kulturális létesítményeknek, éttermeknek, rendezvényeknek is. (Bár erről már nem szólnak a tervek, de a fenntarthatóság akkor lenne teljes, ha valamilyen helyi tömegközlekedési eszköz is vezetne a városokból ezekhez az állomásokhoz.)
Pénz és politika
Mint az a fentiekből már sejthető, egy ilyen projekt kivitelezése amellett, hogy elképesztően sok pénzbe kerülne, talán sosem látott együttműködést követelne meg az európai országok kormányai közt. Bár a Starline-t magánkezdeményezésként mutatták be, a megvalósítása politikai támogatást, állami finanszírozást és uniós pénzeket is igényelne.
Az eredmény azonban egy olyan zöld közlekedési mód lehetne, amely versenybe tud szállni a repüléssel szemben, és magában hordozza a gazdasági fejlődés lehetőségeit is. A vasút ugyanis – sok más egyéb mellett – erősíthetné az idegenforgalmat, valamint az üzleti mobilitást is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.