Van egy különös hozadéka a fényszennyezésnek, azaz a természetes sötétséget visszaszorító mesterséges világításnak: megzavarja a madarak biológiai rutinját, és ezért sokkal többet „énekelnek” egy nap – állítják amerikai kutatók. A Southern Illinois Egyetem és az Oklahoma State Egyetem kutatói 2,6 millió reggeli madárdal-kezdést és esti megszűnést elemeztek. Az adatokat egy civil tudósok által indított projektből, a BirdWeatherből nyerték. Ebben madárrajongók rögzítik bioakusztikus eszközökkel a környezeti hangokat. A beépített szoftver elkülöníti a madárdalt a többi hangtól, majd visszajuttatja ezeket az információkat a projektbe. Így készülhet valós idejű térkép a madarak élőhelyéről.
A kutatók összesen 2,6 millió megfigyelést elemeztek a madarak hangjának kezdetéről (reggel) és 1,8 millió megfigyelést a hangok megszűnéséről (este), 583 madárfaj esetében. Ezeket az adatokat globális műholdképekkel kombinálták a fényszennyezés mérései alapján.
Azt találták, hogy a jól megvilágított területeken élő madarak naponta átlagosan 50 perccel tovább énekelnek – 18 perccel korábban kezdik és 32 perccel később fejezik be, mint a sötétebb helyeken élő társaik. Azokat a madarakat, amelyek jobban ki vannak téve a fénynek, illetve a testméretükhöz képest nagyobb szeműeket és nyitott fészkűeket még jobban érinti ez a jelenség. A fényszennyezés énekmintákra gyakorolt hatása a költési időszakokban volt a legjelentősebb. Ilyenkor ugyanis a madarak természetes módon korábban ébrednek és énekelnek, hogy versenyezzenek a párokért. Városokban és más jól megvilágított területeken a mesterséges fény megtévesztheti őket azzal, hogy megérkezett a hajnal, így még korábban kezdenek.
„Megdöbbentünk az eredményeinken” – mondta Brent Pease, a Southern Illinois Egyetem biodiverzitás-megőrzéssel foglalkozó adjunktusa a The Guardiennek. „A legfényesebb éjszakai égbolt alatt egy madár nappala közel egy órával meghosszabbodik.”
A kutatók szerint nem világos, hogy az éneklésre gyakorolt hatás pozitív, negatív vagy semleges-e a madarak egészsége szempontjából. „Egyrészt az 50 percnyi hosszan tartó aktivitás jelentős pihenőidő-veszteséget jelenthet, különösen a költési időszakban, ami már amúgy is megterhelő a madarak számára. Azonban a hosszan tartó aktivitás nem feltétlenül jelent alvásadósságot és annak káros hatásait: ha a madarak nappal pihenhetnek, intenzívebben alszanak a nem aktivitási időszakokban, vagy aktivitás közben csak az egyik agyféltekével alszanak. Valójában a fényszennyezéssel összefüggő aktivitásváltozások pozitív fittségi hatásokhoz is vezethetnek, ha elősegítik a táplálékkeresési idő vagy a szaporodási teljesítmény növekedését” – írják a kutatók a Science folyóiratban megjelent tanulmányukban.
A kutatók szerint eredményeik kulcsfontosságúak annak megértéséhez, hogy a túlzott mesterséges fény hogyan hat a madarakra, de úgy vélik, további vizsgálatokra lesz még szükség.
És bár a madarak esetében még nem tisztázott egyértelműen az égbolt fényének is nevezett jelenség hatása, néhány állatnál már bebizonyosodtak negatívumok. A fényszennyezés a fénynek ütköző rovarok pusztulását, az éjszakai vándormadarak életmódjának felborulását, az évszakos hormonális ritmusok megváltozását, és a szaporodási szokásokkal kapcsolatos problémákat okoz, például a tengeri teknősöknél, amelyek a mesterséges fénytől eltévednek, amikor partra szállnak tojást rakni, és a kikelt teknősök születésük után eltévednek. Mindenesetre a fények, amelyeket többé-kevésbé meggondolatlanul vetítünk az éjszakába, széles körű és nem mindig felmérhető hatással vannak a körülöttünk élő állatok életére.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
