Számos kutatás foglalkozik az Alzheimer-kórral: a betegség kialakulásával, kezelésével, valamint azzal, hogy lehetséges-e visszafordítani az agyat károsító folyamatot. Ez utóbbi kapcsán most a Katalán Biomérnöki Intézet és a Szecsuáni Egyetem kutatói álltak elő egy biztató eredménnyel. A tudósok munkája az úgynevezett „szupramolekuláris gyógyszerek” alkalmazásáról szól: ezek olyan újfajta nanorészecskék, amelyek önmagukban gyógyszerként működnek, ahelyett, hogy hordoznák a terápiás molekulát.
A megoldásuk különlegessége abban rejlik, hogy nem a neuronokat célozza meg, hanem a vér-agy gátat – egész pontosan a vér-agy gát megfelelő működésének helyreállítására összpontosít. A tudósok munkáját a Signal Transduction and Targeted Therapy című tudományos lapban megjelent publikáció részletezi.
A vér-agy gát egyfajta gátként működik, elválasztva az agyat a véráramtól, célja pedig, hogy megvédje azt a külső fenyegetésektől, például a toxinoktól vagy a kórokozóktól. Az olyan betegségekben, mint az Alzheimer-kór, ez a kényes rendszer károsodik. Ez aztán a mérgező fehérjék, például az amiloid-béta (Aβ) felhalmozódásához vezet, amelyek károsítják az idegsejtek működését.
A kutatók olyan egérmodelleket vizsgáltak, amelyeket úgy módosítottak, hogy túltermeljék az Aβ fehérjét, és Alzheimer-kórra emlékeztető kognitív hanyatlást mutassanak. Az egerek ezután három adag szupramolekuláris gyógyszert kaptak, miközben a szakemberek rendszeresen monitorozták a betegség progresszióját.
Csünjang Csen, a tanulmány társszerzője szerint mindössze 1 órával az injekció beadása után az Aβ mennyiségének 50-60 százalékos csökkenését figyelték meg az agyban.
A baloldali képen a kezelés előtti, a jobb oldalon látható képen a kezelés utáni 12. óra állapotában látható az egér agya.
Institute for Bioengineering of Catalonia (IBEC)
A kutatók 12 hónapos egereket – ami emberi korral számolva 60 évnek felel meg – kezeltek nanorészecskékkel, majd több hónapon keresztül figyelték az állatok viselkedését és memóriáját. Az eredmények meglepőek voltak: egy 18 hónapos kezelt egér – ami egy 90 éves embernek felel meg – olyan viselkedést mutatott, mint ami egy fiatalabb egérnél figyelhető meg.
A kutatók kiemelték: a hosszú távú terápiás eredmény az agy érrendszerének sikeres helyreállításából fakad.
A terápia egy ciklus megszakításával működik. Miután megfelelően működnek, a vérerek a felhalmozódott amiloid-béta fehérjék és más toxinok aktív eltávolításával megállítják a betegség előrehaladását. Ez lehetővé teszi, hogy az agy visszatérjen az egyensúlyi állapotába.
Mindemellett azt is megfigyelték a kutatók, hogy a szupramolekuláris gyógyszer utánozza az agyban az LRP1 „molekuláris kapuőrként” emlegetett fehérje viselkedését. Ennek köszönhetően hozzákapcsolódik az amiloid-béta fehérjékhez, hogy átjusson a vér-agy gáton, majd kitakarítsa a lerakódást az agyból.
A kutatók úgy vélik, hogy a terápia ígéretes lehet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben, arra azonban még hosszú éveket kell majd várni, hogy valós terápia lehessen belőle.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
