A mesterséges intelligenciát működtető adatközpontokkal elég sok baj van. Egyrészt rengeteg hőt termelnek, így a hűtésük igencsak erőforrásigényes. Másrészt az is gond, hogy a szerverek már ettől függetlenül is sok energiát igényelnek, ezek együttesen pedig komoly problémát jelentenek a klímaváltozás mérséklése szempontjából.
A Microsoft – eredménytelenül – már megpróbálta víz alá vinni ezeket az adatközpontokat, hogy legalább a hűtésük megoldott legyen. A Google most egy ennél is ambiciózusabb tervet vázolt: az űrbe vinné ezeket a szervereket. Így az adatközpontként funkcionáló műholdak napenergia segítségével, tehát környezetbarát módon működhetnének.
Mint a The Verge a cég nyomán kifejti, a Project Suncatcher éjjel-nappal kiaknázhatná a napenergiában rejlő lehetőségeket. Így a Földön nem lenne szükség az erőművi kapacitások növelésére azért, hogy az AI működhessen.
„A jövőben talán az űr lesz a legjobb hely az AI-számítások skálázásához” – magyarázza Travis Beals, a Paradigms of Intelligence-részlegének vezetője. A cég egy előzetes, még nem lektorált tanulmány is közzétett, melyben kifejti az eddigi eredményeket.
https://hvg.hu/tudomany/20250914_nagy-nyelvi-modellek-mesterseges-intelligencia-vizfogyasztasa
Persze, akadályok és nehézségek is vannak szép számmal. Egy adatközpont műholdakra költöztetése nem csupán annyiból áll, hogy az egységeket felpakolják a műholdra, és el is indítják egy hordozórakétával – egy ilyen projekt komoly tervezést és előkészítést igényel.
A Google számításai szerint ugyanakkor érdemes foglalkozni ezzel a témakörrel, ugyanis egy műholdas egység akár nyolcszor termelékenyebb lehet a földi társánál – ennek oka pedig az, hogy az űrben folyamatosan éri a fény a napelemeket.
Jelentős kihívás lesz annak a biztosítása, hogy a műholdak kommunikálni tudjanak egymással. Ráadásul jól. Hogy versenyre tudjanak kelni a földi adatközpontokkal, az űrbéli társaiknak másodpercenként több tíz terabit sebességű kapcsolatra lesz szükségük egymás között – húzza alá a Google. Ezt szoros konstellációval lehet elérni, tehát a műholdaknak egymástól legfeljebb néhány kilométerre kell keringeniük.
Az már csak a hab a tortán, hogy a chipeknek ellenállniuk kell az űrben lévő nagyobb sugárzásnak is. A Google saját tesztjei azonban azt mutatják, hogy egy ötéves küldetésnek megfelelő dózisú ionizáló sugárzást is könnyedén túlélnek ezek a lapkák.
A cég 2027-ig szeretne pályára állítani néhány prototípust ezekből a műholdakból, ebben a Planet nevű vállalat lesz a segítségükre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
(Cikkünk nyitóképe illusztráció.)
