Ősi élet maradványaira bukkantak a horvát partoknál

A cseh Károly Egyetem kutatói több mint egy évtizede vizsgálták már a horvát partoknál begyűjtött tengeri csillósokat, amikor valami nagyon különleges dologra lettek figyelmesek.

  • HVG

Nem mindennapi esemény, hogy a tudósok az élet egy új fejlődési ágára bukkannak, a cseh Károly Egyetem kutatóinak azonban ebben a különleges szerencsében volt részük. A tudósok 2011 óta foglalkoztak a horvát vizekből összegyűjtött tengeri csillósok laboratóriumi vizsgálatával, ám az apró élőlény csak akkor került elő, amikor a csillósok elpusztultak. A kutatók a Solarion arienae nevet adták neki.

Marek Valt, a Nature-ben megjelent publikáció társszerzője szerint az organizmus lehetővé teszi számukra, hogy betekintést nyerjenek a sejtek evolúciójának egy nagyon ősi fejezetébe, amelyet korábban csak közvetve tudtak rekonstruálni.

A mikroorganizmus külsőre olyan, mintha az ember a Napot látná, a belső működése azonban még ennél is izgalmasabb – írja a Science Alert.

Nature

Az egysejtű eukarióta membránhoz kötött, DNS-sel teli maggal rendelkezik, akárcsak minden egyes emberi sejt, és azokhoz hasonlóan mitokondriumokkal is rendelkezik. Ez lényegében „a sejt erőműve”, ahol a zsír- és szénhidrátmolekulák kémiai energiává alakulnak.

A csapat arra jutott, hogy a Solarion nem tartozik az eukarióták meglévő kategóriáinak egyikébe sem, így ez egy újonnan meghatározott törzshöz tartozik egy másik furcsasággal, a a Meteora sporadica-val együtt.

Ami igazán különlegessé teszi őket, azok a mitokondriumok, amihez hasonlót még nem láttak a tudósok. Ezek ugyanis még mindig tartalmazzák annak az élőlénynek a genetikai morzsáját, ami egykor egy teljesen különálló lény lehetett. A tudósok úgy vélik, a miktokondriumok korábban ősi sejtek voltak, ám idővel beépültek más sejtekbe, és azok részévé váltak.

Solarion arienae

Detailed view of the sun-like form of Solarion arienae. Real-time acquisition. From: Valt, M., Pánek, T., Mirzoyan, S. et al. Rare microbial relict sheds light on an ancient eukaryotic supergroup. Nature (2025). https://doi.org/10.1038/s41586-025-09750-0

A legtöbb eukarióta – állatok, növények, gombák, tengeri moszatok és számos egysejtű – mitokondriumai kevés bizonyítékot tartalmaznak ősi függetlenségükre. De a Solarion még mindig hordoz egy genetikai emléket abból az időből: a secA gént, amely egykor a proto-mitokondriumok molekuláris eszköztárának része volt, és részt vett a fehérjék átjuttatásában a membránon keresztül.

A mostani felfedezés közvetlen bizonyíték arra, hogy milyen lehetett a mitokondriumok önálló élete. Mindez példátlan betekintést nyújtva abba, hogy az eukarióták utolsó közös ősei hogyan kapcsolódhattak egymáshoz, mielőtt eggyé váltak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások