A homokot legalább 60 ezer éve használják épületekben, ez a második leggyakrabban használt erőforrás a Földön a víz után. Az elmúlt évtizedek gyors népességnövekedése és urbanizációja felgyorsította a természetes homokkészletek kimerülését. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint évente 50 milliárd tonna homokot és kavicsot (a homoknál nagyobb köveket) termelnek ki építési célokra. Hogy legyen némi elképzelésünk erről a számról: ennyi homokból és kavicsból egy 27 méter széles és 27 méter magas falat lehetne felépíteni a bolygó körül.
50 milliárd tonna tehát rengeteg, így nem meglepő, hogy vészesen fogy ez az anyag, visszafordíthatatlan károkat okozva a környezetben. Ha a homokot óceánokból, folyókból nyerik ki, az a vízi ökoszisztéma leromlásához vezethet, a víztartó rétegek közelében történő homokbányászat pedig csökkentheti a talajvíz szintjét.
Persze ott vannak a sivatagok a végeláthatatlan homokdűnéikkel, azonban az ezekben lévő homok jellemzően lekerekített és sima, így kevésbé megfelelő építési célokra. A beton esetében elengedhetetlen a folyami vagy tengerparti homok durvább textúrája, mivel segít az anyagok összetartásában. A sivatagi homok, mivel finomabbak és egyenletesebbek a szemcséi, nem tud hatékonyan kötődni a cementhez.
Van viszont egy másik, környezetkímélőbb megoldás, ami kínai kutatók nevéhez fűződik (ami annyiban nem meglepő, hogy az ország – ahol folyamatosan nő a városok aránya – különösen homokéhes). Egy korábbi tanulmány szerint azzal találtak megoldást a homokbányászat problémájára, hogy számos építési projekthez mesterséges homokot használnak. Az ezzel kapcsolatos technika magában foglalja a kövek vagy bányászati hulladékok gépek általi zúzását és szitálását kisebb, a természetes homokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező részecskékké. Mivel ez a folyamat nem jár a homok kitermelésével folyókból és tengerekből, olcsóbb és környezetkímélőbb is. Ezzel a technikával drasztikusan csökkenthető a természetes homoktól való függőség anélkül, hogy lassítani kellene a hatalmas építési projekteket.
A tanulmány szerzői kifejlesztettek egy monitorozó rendszert, amely lehetővé tette számukra, hogy megvizsgálják a homokfelhasználási mintákat Kínában 1995 és 2020 között. Kiderült, hogy a mesterséges homok 2010 után vált igazán népszerűvé. 2020-ra a természetes homok felhasználása olyan mértékben esett vissza, hogy a teljes homokkészletnek mindössze 21 százalékát tette ki, ami 80 százalékos csökkenést jelentett 2010-hez képest.
Úgy tűnik, hogy a mesterséges homok használata ígéretes megoldás lehet a természetes homoktól való függőség csökkentésére. Azonban azzal kapcsolatban, hogy az ilyesfajta mesterségeshomok-termelés beválhat-e más földrajzi területeken, további kutatásokra van szükség. Fontos ismerni ugyanis az effajta előállítás korlátait és a környezetre gyakorolt hatásait is, mivel bányászati tevékenységekből származó hulladéktermékekre támaszkodik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
