Több vizsgálat is bebizonyította már, hogy a koronavírus elleni védőoltás milliók életét mentette meg a világon, most pedig egy minden korábbinál nagyobb mintán végzett tanulmány is ugyanerre az eredményre jutott.
Laura Semenzato, a Francia Nemzeti Gyógyszerbiztonsági Ügynökség kutatója által vezetett vizsgálat két szempontból is kiemelkedik a többi közül. Először is: óriási mintán végezték el azt. Azokban az országokban, ahol az egyéneknek bele kell egyezniük abba, hogy adatokat szolgáltassanak az oltási státuszukról és a későbbi egészségügyi állapotukról, a nagy minta vizsgálata rendkívül költséges.
Korábban ezt úgy próbálták megkerülni a szakemberek, hogy regionális statisztikákat használtak fel. Ezek azt mutatják, hogy a halálozási arány magasabb volt ott, ahol a védőoltások a legkevésbé voltak elterjedtek, ám ez a megközelítés nem tudja bizonyítani, hogy a halálesetek többsége az oltatlanokat érintette – bármennyire is ez lenne a logikus.
Semenzato és csapata azonban a teljes francia egészségügyi adatrendszerhez hozzáfértek. Ebben minden lakosnak van egy száma, amelyhez hozárendelték az oltási státuszt és az egészségügyi eredményeket. Ez lehetővé tette a csapat számára, hogy nyomon kövesse 28,7 millió ember eredményeit, akik közül 22,8 millióan kapták meg az első adag, koronavírus elleni mRNS-vakcinát 2021 májusa és októbere között. Azokat, akiket ezen az időszakon kívül oltottak be, vagy nem mRNS vakcinát kaptak (ami ritka volt Franciaországban), kizárták a tanulmányból.
A vizsgálatot emellett az is kiemeli a többi közül, hogy Semenzato és társai 45 hónapon át vizsgálták a bármilyen okból bekövetkező haláleseteket. Ez más tanulmányok esetében 6–12 hónapos intervallumot jelentett csak – írja az IFLScience.
A tanulmányban azokat az embereket vizsgálták, akik 2021. november 1-jén már betöltötték a 18. életévüket, de még nem múltak el 60 évesek.
A JAMA Open című tudományos lapban megjelent publikáció szerint a vizsgálat azt mutatta: azoknál, akiket mRNS-alapú vakcinával oltottak be, 74 százalékkal alacsonyabb volt a kockázata annak, hogy a koronavírus-fertőzés miatt kórházba kerülnek és meghalnak. Az összes halálesetet tekintve a kutatók azt találták, hogy a beoltottak alig 0,4 százaléka halt meg közel négy év elteltével, míg ez az arány a be nem oltottak körében 0,6 százalék volt.
A feljegyzések szerint az oltottak átlagéletkora valamivel – alig egy évvel – magasabb volt, mint az oltatlanoké, és nagyobb valószínűséggel adatták be maguknak a vakcinát a nők. A csapat azt is megállapította, hogy összességében 25 százalékkal volt alacsonyabb a bármilyen okból kifolyó halálozás kockázata az oltottak körében, mint a nem oltottak esetében. Az oltást követő első hat hónapban ez a különbség még nagyobb, 29 százalék volt.
Mindezek alapján úgy tűnik, az eddigi legnagyobb mintán elvégzett vizsgálat is azt mutatja, hogy a koronavírus elleni mRNS-alapú védőoltás minden szempontból előnyös volt az emberek számára. Vagy, ha úgy tetszik: tévedtek a konteósok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
