Az étcsokoládé jellemzően keserű ízét a kakaóban természetesen előforduló teobromin nevű vegyület adja. A kakaó tudományos neve is erre utal: Theobroma cacao, amelyben egyébként a görög eredetű theobroma szócska az „istenek eledelét” jelenti. Mindenképpen egy igen hasznos vegyületről van szó, amit a londoni King’s College kutatóinak új tanulmánya is megerősít.
A kutatók 1669 résztvevőt vontak be a vizsgálatukba: 509-et az Egyesült Királyságból és 1160-at Németországból. Arra voltak kíváncsiak, kapcsolatban van-e teobrominszint az öregedéssel. Ehhez összevetették alanyaik biológiai és természetes életkorát. A biológiai kor azt mutatja, hogy mennyire tűnik idősnek a test az egészségi állapota és a működése alapján. Tükrözi a sejtek, szövetek és szervek idővel felhalmozódott kopását és elhasználódását, amelyet nem csak az idő múlása, hanem az életmód, a környezet és a genetika is befolyásol. Ezt a kort a résztvevők DNS-ében bekövetkező kémiai változások vizsgálatával, az öregedés sebességének mérésével, valamint a telomerek, a kromoszómák végén található védősapkák hosszának becslésével határozták meg. A rövidebb telomerek az idősebb korral és az életkorral összefüggő betegségekkel hozhatók összefüggésbe.
Két, széles körben használt teszt mérési eredményeinek összevetése után azt találták, hogy a teobromin molekuláris szinten összefüggésben áll a lassabb öregedéssel. Azoknál az embereknél ugyanis, akiknek a vérében magasabb volt a teobrominszint, a DNS-markerek fiatalabb biológiai életkort jeleznek, mint amennyi a tényleges életkoruk.
Azt is megfigyelték, hogy a teobromin hatása a dohányosok körében volt a legerősebb, ami arra utal, hogy a vegyület ellensúlyozhatja a dohányzás okozta epigenetikai károsodásokat. A szerzők szerint ez annak tudható be, hogy a nikotin befolyásolja a teobromin lebomlását.
A tudósok azonban megjegyzik, hogy további kutatásokra van szükség a teobromin és az öregedés közötti összefüggés teljes megértéséhez. „Bár a tanulmány egy érdekes összefüggést vizsgál, nem árulja el, mi történik, ha a teobromin szintje megváltozik a több vagy kevesebb csokoládé fogyasztása miatt, és az hogyan befolyásolja az egészségünket” – mondta Dimitrios Koutoukidis, az Oxfordi Egyetem táplálkozástudományi, elhízás- és viselkedéstudományi docense, aki nem vett részt a kutatásban. Attól is óv, hogy azonnal tömni kezdjük magunkba az étcsokit, miután lehetséges, hogy a csokoládé hozzáadott cukrának és zsírjának figyelembevétele után az egészségügyi hatások kiegyenlítődnek.
Hasonlóképp vélekedik Jordana Bell professzor, az Aging folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, a King’s College epigenomikai kutatócsoportjának a vezetője. Szerinte a kutatásuk nem azt mondja, hogy holnaptól mindenkinek étcsokoládét kell ennie, sokkal inkább arra szolgál, hogy megértsük, mindennapi ételeink is befolyásolhatják, hogy meddig élünk. Arra is felhívja a figyelmet, hogy ez egy megfigyeléses tanulmány volt, ami azt jelenti, hogy nem bizonyíthatja az ok-okozati összefüggést. Az is nyitott kérdés még, hogy a hatás kizárólag a teobrominra jellemző-e, vagy a teobromin kölcsönhatásba léphet-e más, az étcsokoládéban található vegyületekkel, például a polifenolokkal, amelyekről ismert, hogy jótékony hatással vannak az egészségre.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
