Tartja magát a meglátás, hogy ha az ember huzamosabb ideig hidegben tartózkodik, biztosan meg fog betegedni. Ez azonban nem teljesen így igaz.
Gyerekként sokszor hallotta az ember, hogy ha nem öltözik fel elég melegen télen, és úgy mozdul ki a házból, vagy megázik az esőben, esetleg hűvösebb szobában alszik, akkor biztosan meg fog fázni. A dolog még igaznak is tűnhet, mert sokszor azután lesz beteg az ember – náthás, esetleg influenzás –, hogy sokáig volt a hidegben. A modern kutatások azonban azt mutatják, hogy a hideg időjárás és a betegség közötti kapcsolat árnyaltabb ennél.
A témát most Manal Mohammed, a Westminsteri Egyetem mikrobiológusa vette elő, és írt róla egy hosszabb cikket a The Conversationre. Ennek elején rögtön leszögezi, hogy önmagában az alacsony hőmérséklet nem okoz fertőzést. Ehelyett olyan biológiai, környezeti és társadalmi tényezőkre van hatása, amelyek összességében érzékenyebbi teszik az embereket a légzőszervi megbetegedésekre, különösen a téli hónapokban.
Mint az ismert, a megfázást vagy az influenzát vírusok okozzák, amelyek emberről emberre terjednek légúti cseppek vagy fizikai érintkezés útján, függetlenül attól, hogy milyen a külső hőmérséklet. De akkor miért van az, hogy a légúti fertőzések aránya a hidegebb évszakokban a világ számos részén növekszik, a tendencia pedig világszerte megfigyelhető?
A szakember szerint ez az évszakos minta részben annak köszönhető, hogy a hideg hőmérséklet és az alacsony páratartalom képes befolyásolni a környezetben lévő vírusokat. A kutatások azt mutatják, hogy számos légúti vírus, beleértve az influenzavírusokat és a koronavírusokat is, hosszabb ideig maradnak fertőzőképesek és élnek túl hideg, száraz körülmények között.
Beköszöntöttek a fagyos reggelek, a hideg nappalok, és egyre többen krákognak, fújják az orrukat. Mind gyakoribbak a meghűlések, a gyógyszerszedések. Pedig egy ősrégi praktika felelevenítése sokat segíthet abban, hogy hamarabb vészeljük át a tüneteket, és akár orvossághoz se kelljen nyúlni.
Száraz levegőben az emberek légzése, beszéde, köhögése vagy tüsszentése során felszabaduló apró cseppek gyorsan elpárolognak. Ez kisebb részecskéket hoz létre, amelyek hosszabb ideig lebegnek a levegőben, növelve annak esélyét, hogy mások belélegezzék őket. Vagyis a hideg és száraz levegő növeli a fertőzések valószínűségét.
Tény ugyanakkor, hogy a hideg levegő növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét. A hideg levegő belélegzése csökkenti az orr és a légutak hőmérsékletét, ami érszűkületet okozhat, így csökkenhet a szövetek vérellátása. Ez az állapot gyengítheti a helyi immunválaszt, amely normális esetben segít a vírusok felismerésében és elpusztításában, mielőtt azok fertőzést okoznának.
Mivel télen kevesebb napfény éri az embert, a szervezetben is kevesebb D-vitamin termelődik. Mivel a vitamin részt vesz az immunfunkciók szabályozásában, így annak alacsonyabb szintje gyengébb immunválaszokat eredményez.
A fertőzésekben az emberi viselkedés évszakos változása is szerepet játszik. A hideg időjárás arra ösztönöz, hogy több időt töltsön zárt térben, ami gyakran szoros kapcsolatot jelent másokkal. A zsúfolt, rosszul szellőző terek lehetővé teszik a vírust tartalmazó cseppek felhalmozódását a levegőben, így nagyobb eséllyel fertőzi le egyik ember a másikat.
Ehhez tartozik még az is, hogy az emberek miként fűtik a lakásukat, vagy mennyire van meleg az irodában. Bár ez leginkább kényelmi kérdés, fontos szempont, hogy a fűtés szárítja a levegőt, ami szintén kedvez a kórokozók terjedésének.
A hideg időjárás különösen nehéz azok számára, akik már valamilyen meglévő légzőszervi betegségben, például asztmában szenvednek, vagy épp szénanáthások. Az ezzel kapcsolatos epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hideg körülmények súlyosbíthatják a tüneteket és fokozhatják a funkcionális károsodást az érintetteknél. Ez fokozhatja a légúti fertőzések hatásait, amikor azok bekövetkeznek.
Számos reakciót válthat ki a szervezetből a csípős íz, többek között azt is, hogy folyik tőle az ember orra. A miértre van tudományos magyarázat.
A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pusztán az alacsony hőmérséklet nem okoz fertőzést. Ehelyett a vizsgálatok alapján az látszik, hogy a hideg időjárás kockázatnövelő tényezőként van jelen. A hideg olyan feltételeket teremt, amelyek segítik a vírusok túlélését, terjedését és a szervezet védekező mechanizmusainak legyőzését. Ennek alapján az is érthető, miért éppen télen tetőznek a különböző légúti megbetegedések és fertőzések.
A szakember szerint a szellőztetés és a megfelelő páratartalom fenntartása télen csökkentheti a fertőzés kockázatát, emellett az immunrendszer egészségének támogatása – beleértve a megfelelő D-vitamin-szint fenntartását is – szintén segíthet ellenállóbbnak lenni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
A találkozó azonban egyelőre nem jött össze, mivel a neki szánt csomagot otthon hagyták, ezért vissza kellett menniük Székesfehérvárra.
Első látásra semmi gyanús nem volt a hagyományos indiai édességben.
