Gyerekként sokszor hallotta az ember, hogy ha nem öltözik fel elég melegen télen, és úgy mozdul ki a házból, vagy megázik az esőben, esetleg hűvösebb szobában alszik, akkor biztosan meg fog fázni. A dolog még igaznak is tűnhet, mert sokszor azután lesz beteg az ember – náthás, esetleg influenzás –, hogy sokáig volt a hidegben. A modern kutatások azonban azt mutatják, hogy a hideg időjárás és a betegség közötti kapcsolat árnyaltabb ennél.
A témát most Manal Mohammed, a Westminsteri Egyetem mikrobiológusa vette elő, és írt róla egy hosszabb cikket a The Conversationre. Ennek elején rögtön leszögezi, hogy önmagában az alacsony hőmérséklet nem okoz fertőzést. Ehelyett olyan biológiai, környezeti és társadalmi tényezőkre van hatása, amelyek összességében érzékenyebbi teszik az embereket a légzőszervi megbetegedésekre, különösen a téli hónapokban.
Mint az ismert, a megfázást vagy az influenzát vírusok okozzák, amelyek emberről emberre terjednek légúti cseppek vagy fizikai érintkezés útján, függetlenül attól, hogy milyen a külső hőmérséklet. De akkor miért van az, hogy a légúti fertőzések aránya a hidegebb évszakokban a világ számos részén növekszik, a tendencia pedig világszerte megfigyelhető?
Mi történik a hidegben?
A szakember szerint ez az évszakos minta részben annak köszönhető, hogy a hideg hőmérséklet és az alacsony páratartalom képes befolyásolni a környezetben lévő vírusokat. A kutatások azt mutatják, hogy számos légúti vírus, beleértve az influenzavírusokat és a koronavírusokat is, hosszabb ideig maradnak fertőzőképesek és élnek túl hideg, száraz körülmények között.
https://hvg.hu/tudomany/20251204_sos-vizes-orroblites-hatasa-natha-gyorsabb-gyogyulas
Száraz levegőben az emberek légzése, beszéde, köhögése vagy tüsszentése során felszabaduló apró cseppek gyorsan elpárolognak. Ez kisebb részecskéket hoz létre, amelyek hosszabb ideig lebegnek a levegőben, növelve annak esélyét, hogy mások belélegezzék őket. Vagyis a hideg és száraz levegő növeli a fertőzések valószínűségét.
Tény ugyanakkor, hogy a hideg levegő növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét. A hideg levegő belélegzése csökkenti az orr és a légutak hőmérsékletét, ami érszűkületet okozhat, így csökkenhet a szövetek vérellátása. Ez az állapot gyengítheti a helyi immunválaszt, amely normális esetben segít a vírusok felismerésében és elpusztításában, mielőtt azok fertőzést okoznának.
Mivel télen kevesebb napfény éri az embert, a szervezetben is kevesebb D-vitamin termelődik. Mivel a vitamin részt vesz az immunfunkciók szabályozásában, így annak alacsonyabb szintje gyengébb immunválaszokat eredményez.
Mi történik odabenn?
A fertőzésekben az emberi viselkedés évszakos változása is szerepet játszik. A hideg időjárás arra ösztönöz, hogy több időt töltsön zárt térben, ami gyakran szoros kapcsolatot jelent másokkal. A zsúfolt, rosszul szellőző terek lehetővé teszik a vírust tartalmazó cseppek felhalmozódását a levegőben, így nagyobb eséllyel fertőzi le egyik ember a másikat.
Ehhez tartozik még az is, hogy az emberek miként fűtik a lakásukat, vagy mennyire van meleg az irodában. Bár ez leginkább kényelmi kérdés, fontos szempont, hogy a fűtés szárítja a levegőt, ami szintén kedvez a kórokozók terjedésének.
A hideg időjárás különösen nehéz azok számára, akik már valamilyen meglévő légzőszervi betegségben, például asztmában szenvednek, vagy épp szénanáthások. Az ezzel kapcsolatos epidemiológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a hideg körülmények súlyosbíthatják a tüneteket és fokozhatják a funkcionális károsodást az érintetteknél. Ez fokozhatja a légúti fertőzések hatásait, amikor azok bekövetkeznek.
https://hvg.hu/tudomany/20241119_csipos-etel-megfazas-orrfolyas-kapszaicin-hatasa
A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pusztán az alacsony hőmérséklet nem okoz fertőzést. Ehelyett a vizsgálatok alapján az látszik, hogy a hideg időjárás kockázatnövelő tényezőként van jelen. A hideg olyan feltételeket teremt, amelyek segítik a vírusok túlélését, terjedését és a szervezet védekező mechanizmusainak legyőzését. Ennek alapján az is érthető, miért éppen télen tetőznek a különböző légúti megbetegedések és fertőzések.
A szakember szerint a szellőztetés és a megfelelő páratartalom fenntartása télen csökkentheti a fertőzés kockázatát, emellett az immunrendszer egészségének támogatása – beleértve a megfelelő D-vitamin-szint fenntartását is – szintén segíthet ellenállóbbnak lenni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
