1114 új bizonyítékot találtak rá: zsugorodik a Hold

Az elmúlt 200 millió évben 50 méterrel lett kisebb a Hold sugara, a folyamat pedig folytatódni fog.

  • HVG

A Naprendszer egyetlen másik égitestén sincsenek olyan tektonikus lemezek és földrengések, mint a Földön, ám ez nem jelenti azt, hogy a felszínük ne mozdulna meg időnként. Az Apollo-korszak óta tudni, hogy vannak holdrengések is, nagyjából másfél évtizede pedig az is kiderült, hogy az égitest zsugorodik: az elmúlt 200 millió évben 50 méterrel lett kisebb a sugara. Most új bizonyítékokat sikerült találni, amelyek megerősítik ezt az állítást – írja az IFLScience.

A Hold fiatalabb korában geológiailag sokkal aktívabb volt, de idővel a belseje elkezdett lehűlni és megszilárdulni. Ahogy a belső réteg emiatt összehúzódik, a kéreg megreped és meghajlik. Az ehhez a folyamathoz kapcsolódó törésvonalakat, az úgynevezett lebenyes meredek lejtőket az amerikai Smithsonian Kutatóintézet tudósai, Tom Watters és kollégái azonosították.

A vizsgálatuk során kis tengeri gerinceket (SMR) fedeztek fel, amelyek a Hold sötét bazalt síkságaiban, a Hold-tengerekben találhatók. Ilyen terület volt például az is, ahová az Apollo-11 űrhajósai leszálltak.

https://hvg.hu/tudomany/20250915_hold-felszine-sziklaomlas-szeizmikus-aktivitas

A csapat összesen 1114 új SMR-t talált, így a számuk mostanra 2634-re nőtt. Kiderült: az SMR-ek és a lebenyes meredek lejtők kora nagyon hasonló, átlagosan 124 millió, illetve 105 millió évesek. A csapat azt is megállapította, hogy a kettő gyakran fizikailag is összekapcsolódik ott, ahol a terület felföldből tengerré válik. A csapat úgy véli, hogy a Hold összehúzódása mindkettő kialakításáért felelős.

A kutatók lényegében az Apollo-korszak óta tudják, hogy vannak lebenyes meredek lejtők a Holdon, ám most először sikerült dokumentálni, hogy ezek az égitest egész területén jelen vannak. Az eredményeket a The Planetary Science Journal című tudományos lapban publikálták.

A mostani munka segíthet jobban megérteni, milyen folyamatok zajlanak a Hold belsejében, a jövőbeni küldetések pedig még pontosabb képet adhatnak erről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások