Jól ismert, hogy egy villámlással járó vihar milyen súlyos károkat tud okozni a Földön, és arról is rengeteg felvétel készült már, hogy miként néz ki, amikor egy villám lecsap. A villámlásnak azonban van egy olyan hatása is, amit a bolygó felszínéről nem, az űrből azonban kiválóan látni. Ezt sikerült megörökíteniük a Nemzetközi Űrállomás asztronautáinak.
A kék, vörös és lila színekben pompázó látványosságot tranziens (vagy átmeneti) fényeseményeknek (transient luminous event, TLE) nevezik. Ez a zivatarokkal kapcsolatos elektromos jelenségeket takarja, amelyek akár 100 km-es magasságot elérő fénykitöréseket produkálnak.
A jelenség régóta ismert, ám hosszú évtizedeken át nem tanulmányozták a jelenséget, csupán pilóták láthatták azt, és egy-egy felvétel örökítette meg a létezésüket véletlenül. Ebben hozott változást a Nemzetközi Űrállomás, amely speciális kameráinak és pályamagasságának köszönhetően veszélytelenül tudja megfigyelni és rögzíteni a TLE-ket.
Az Európai Űrügynökség erre a célra használt eszköze, az ASIM (Atmosphere–Space Interactions Monitor) 2018 óta teljesít ott szolgálatot – írja az Earth.com. A feladata, hogy olyan villanásokat is rögzítsen, ami az emberi körömnél is kisebb, és a szívverésnél is rövidebb ideig tart.
NASA / Nichole Ayers
A kamerák által rögzített adatok azt mutatják, hogy a zivatarfelhő tetején keletkező bizonyos villámszerű kisülések elektromágneses energiát pumpálhatnak az ionoszférába, és létrehozhatnak egy hatalmas ultraibolya fénygyűrűt, az ELVES-t.
Ezek a gyűrűk többszáz kilométerre nyúlhatnak el, így képesek lehetnek arra, hogy megzavarják a nagy távolságú rádiójeleket.
Az Európai Űrügynökség mindezek mellett egy másik kamerát is rögzített a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, amely másodpercenként 100 ezer képkockát tud rögzíteni. Mivel a kisülések nagyon rövid ideig tartanak, az így készült lassított felvételek olyan elektromos szálakat fedett fel, amelyek eddig nem ismert módon terjednek. Mindez segíti a tudósokat abban, hogy a laboratóriumban végzett plazmatesztek eredményét ellenőrizzék, hogy az valós körülmények között is megállja-e a helyét.
Ezeken túlmenően az ilyen égi jelenségek pontosabb megismerése segíthet a jövőben, hogy biztonságosabb legyen a kommunikáció, a légitársaságok járatainak útvonala, de az eredmények a klímamodelleket is segíthetnek pontosítani, mivel az ilyen kisülések hatással lehetnek az ózonrétegre is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
