A ma tapasztalható gyors éghajlatváltozásról már sokszor megállapították a kutatók, hogy az emberi tevékenység okozza: annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, hogy az beindította a bolygó felmelegedését. Az Antarktiszból származó ősi jégminták azonban arra jutottak, hogy a Föld történetének elmúlt hárommillió évében valami más is történt a bolygóval.
A témában két tanulmány is megjelent a Nature folyóiratban (egyik, másik), amelyek az amerikai Woods Hole Oceanográfiai Intézet kutatóinak vizsgálati eredményeit mutatják be. A tudósok szerint bizonyos átmeneti pontokon az óceánok hőmérséklete nagyobb hatással lehetett a Föld éghajlatára, mint az üvegházhatású gázok.
A kutatók az Antarktisz Allen-dombságán vettek mintákat. Mivel ez a terület sem vízszintesen, sem függőlegesen nem mozdul el, különösen jó helyszín arra, hogy mintákat vegyenek a jégből. Egyes minták kora elérheti a hatmillió évet is, ami rendkívüli betekintést nyújthat a Föld történetébe – egész pontosan abba, hogy miként alakult a bolygó klímája.
Míg a jégben található bizonyos izotópok az óceán hőmérsékletére utalnak, az olyan szennyeződések, mint a vulkáni hamu és más részecskék a légszennyezést mutathatják be. Emellett a jég képes csapdába ejteni a levegő apró buborékait, amely feltárja a légköri gázok összetételét.

A kutatók ezúttal az elmúlt 3 millió év történetét próbálták meg közelebbről megismerni. Az mintában lévő oldott xenon és kripton – két nemesgáz, amelyek különböző hőmérsékleten oldódnak a tengervízben – lehetőséget biztosítottak számukra az óceán hőjének becslésére.
A mérések azt mutatják, hogy az óceán körülbelül 2,7 millió évvel ezelőtt drasztikusan lehűlt, ami nagyjából egybeesik a pliocén kor és a pleisztocén kor (jégkor) átmenetével, amikor a Föld a melegebb éghajlatról hidegebbre váltott. Ez az északi félteke nagy részén a gleccserek kialakulásához vezetett.
A jégmintából kinyert adatok arra is utalnak, hogy az átlagos óceáni hőmérséklet viszonylag stabil maradt a középső-pleisztocén korban, ami nagyjából 1,2 – 0,8 millió évvel ezelőtt volt.
https://hvg.hu/tudomany/20250228_jegkorszak-okozoi-globalis-felmelegedes-hatasai-tanulmany
Az Oregoni Állami Egyetem kutatói eközben szintén megvizsgálták a jégmintákat, és arra jutottak, hogy a légkörben lévő szén-dioxid és metán mennyisége az elmúlt 3 millió évben nagyjából ugyanolyan magas volt. Ebből két dolog következhet: a jégtakaró vagy rendkívül érzékeny volt a szén-dioxid légköri szintjének legapróbb változására is, vagy valamilyen más, eddig nem ismert esemény játszhatott szerepet a Föld éghajlatának változásában.
Bármelyikről is legyen szó, a tudósok úgy vélik, alaposabban meg kell ismerni, hogy a jelenlegi klímaváltozást minél hatékonyabban lehessen kezelni, és ismert legyen annak várható hatása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.