Akár még unalmas is lehetett volna az a csőd- és cégbírósági bíró előtt történő polgári eljárás, amely egy pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódott. Azonban a tárgyalás során valami olyasmi történt, ami inkább egy Black Mirror-epizódba, mintsem a tárgyalóterembe illik.
Amikor az ügy kulcstanúja kezdett beszélni, valami fura dolog tűnt fel a bírónak. Észrevette, hogy a felperes tanúja, bizonyos Laimonas Jakštys indokolatlanul hosszú szüneteket tart, mielőtt válaszolna a kérdésekre. De ez nem csupán a bírónak tűnt fel: a vádlottak ügyvédje is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy zavaró hangokat hall a tanú környezetéből. A tolmács is megerősítette, hogy ő is hallotta ezeket a hangokat. Így arra kérték a férfit, hogy vegye le a szemüvegét, ugyanis a védő megjegyezte, hogy léteznek audiokommunikációra alkalmas okosszemüvegek.
Miután a tanú levette a szemüvegét, még valami történt. Miközben a tolmács egy másik kérdést fordított le számára, Jakštys mobiltelefonja hirtelen valamilyen hangot kezdett sugározni a belső zsebéből. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi ez, akkor a tanú a ChatGPT-re hivatkozott. A bíró azonban hiteltelennek találta ezt a magyarázatot, tekintettel a bíróságon történtekre és a hívások időzítésére.
Ekkor elrendelték, hogy mind az okosszemüveget, mind a készüléket adja át az ügyvédjének. Jakštys beleegyezett, hogy megvizsgálják a telefonját. Ezen több hívást is találtak egy „abra kadabra” néven mentett kapcsolattól, amelyek közül több egybeesett azokkal az időszakokkal, amikor Jakštys épp a tanúk padján tartózkodott. Amikor erről kérdezték, azt mondta, hogy a kontakt a taxisofőrje, de azt már nem tudta megmagyarázni, miért kezdeményeztek annyi hívást, miközben a bíróságon volt.
https://hvg.hu/tudomany/20260225_okosszemuvegek-kamera-eszlelese-mobilalkalmazas-nearby-glasses
Egy darabig még faggatták a tanút (immár szemüveg és telefon nélkül), de egyértelmű volt, hogy gyakran az időhúzásra játszott, mert egyszerűen nem tudta, mit kellene válaszolnia. Végül a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a férfi korábban valós időben kapott segítséget vagy útmutatást.
Az írásbeli ítéletben a bíró megállapította, hogy az okosszemüveg „egyértelműen csatlakoztatva” volt a mobiltelefonhoz, és hogy a keresztkérdések alatt hívás folyt, amíg a telefont fizikailag el nem távolították. A vallomást teljes egészében elutasították, és az esetet az eljárás integritásának alapvető megsértéseként, nem pedig jelentéktelen szabálytalanságként kezelik.
Az ügy meglehetősen nagy port vert fel, és nem csupán azért, mert valaki csalni próbált a bíróságon. Sokkal inkább amiatt, mert egyértelműen látszik, hogyan segítheti a viselhető technológia a valós idejű csalást. És a jövőben ez számos helyen jelenthet majd problémát, nemcsak a tárgyalásokon, hanem például az állásinterjúkon, vizsgákon. Jelenleg talán a szigorú fizikai ellenőrzés, az okos kérdezési technika, a fizikai jelblokkolás lehet a megoldás, illetve a viselkedés alapú kiszűrés (ahogyan ez a fenti esetben is történt).
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
