Különleges leletre bukkantak a Torontói Egyetem tudósai: egy olyan ősmajoméra, ami ember tulajdonságokat mutathatott. A Graecopithecus freybergi nevű élőlénynek nemrég egy megkövesedett combcsontját találták meg a kutatók. A mára kihalt majomfaj egyedei 24 kilogrammot nyomhattak, és több olyan anatómiai jellemzőt mutattak, amelyek képessé tehették őket arra, hogy két lábon járjanak – írja a Science Alert.
David Begun, a Paleobiodiversity & Paleoenvironments című tudományos lapban megjelent publikáció társszerzője szerint a 7,2 millió éves ős az eddigi legidősebb emberi ős lehetett, amit felfedeztek.
Korábban a Graecopithecus nemzettségtől csak két fosszília volt ismert: az egyik egy 1944-ben Görögországban talált alsó állkapocs, valamint egy 2012-ben Bulgáriában talált kisőrlő fog. Ez utóbbit az Azmaka ásatási helyszínen tárták fel, ugyanazon a helyen, ahol a fentebb említett combcsontot megtalálták még 2016-ban.
A kutatók a mostani vizsgálat során arra jutottak, hogy a fosszília egy kistestű, nőstény példányhoz tartozhatott. A morfológiája azonban sokkal érdekesebb a méreténél: viszonylag hosszú combnyakból áll, amely a combcsont szárát összeköti a combcsontfejjel, ami aztán a csípőbe illeszkedik.
https://hvg.hu/tudomany/20260112_gyapjas-mamut-fosszilia-csont-regeszet-felfedezes
A hosszabb combnyak arra utal, hogy az egyed két lábon járhatott, ez ugyanis szabadabb mozgást tesz lehetővé. Ez a fajta változás az erő és a mobilitás közötti evolúciós kompromisszum is egyúttal. Ahogy az ember fejlődött, egyre nagyobb mozgástartományra tett szert, ugyanakkor a stabilitás és a mászóerő csökkent.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kutatók szerint a combcsont inkább egyfajta átmenet volt, ami az afrikai nagymajmok és a kétlábú homininek közé helyezi be a fajt.
A kutatók úgy vélik, hogy mivel az Azmaka a késő miocén korban gyéren erdős szavanna lehetett, a kétlábúvá válás akkor alakulhatott ki, amikor az erdők helyett megjelentek a gyepes területek.
A szakemberek arra jutottak, hogy az ős a vadászat és a zsákmány megtalálása érdekében kezdett el két lábon járni, de egyébként négylábú módon közlekedett, utódait pedig a fákon közlekedve hordozta.
A kutatók nem vetették el annak a lehetőségét sem, hogy a faj egyedei a klímaváltozás hatására a Balkánról Afrikába is eljutottak.
A felfedezés rámutat: az ember kialakulásának története még mindig nem egyértelmű, és sokkal összetettebb lehet, mint azt korábban gondolták.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
