A sörnek több mint 90 százaléka víz – és ez a sörfőzést a vízminőség egyik legszigorúbb tesztjévé teszi. Nem véletlen, hogy a történelem során épp a helyi víz minősége határozta meg, hol és milyen sört főztek: a pilseni lágy víz szülte a pilsnert, a müncheni a bajor lagereket. A Reuse Brew projekt ezt a hagyományt fordítja a feje tetejére: a bajor Schweinfurt városának szennyvíztisztítójából kiinduló víz ózonozáson, biológiailag aktivált szénszűrésen, nanofiltráción és ultraibolya-alapú fejlett oxidációs eljáráson esett át – mire a Müncheni Műszaki Egyetem sörfőzdéjébe ért, ivóvíz minőséget meghaladó tisztaságú volt.
A projekt keretében 6000 liter szennyvízből 4000 liter tisztított ivóvizet állítottak elő, és 1500–1800 liter Helles sört főztek, amely laboratóriumi elemzésekkel igazoltan biztonságos és ízletes. (Egy bajor stílusú, könnyed, enyhén komlózott alsóerjesztésű sörről van szó, ami a lagerek kategóriájába tartozik.)
A vízügyi megoldásokon dolgozó Xylem szerint a projekt üzenete túlmutat a sörön. Globálisan a szennyvíz mindössze 11 százalékát hasznosítják újra – nem azért, mert a technológia nem létezik, hanem mert a szabályozási keretek, az infrastruktúra és a társadalmi elfogadottság még nem tartott lépést a lehetőségekkel.
Szennyvíztisztító berendezés. Visszaforgatják
Xylem
Azért vannak kivételek: Szingapúr már az újrahasznosított szennyvízzel fedezi vízigénye 40 százalékát, de a kaliforniai Orange megyében, illetve Namíbia fővárosában, Windhoekban évtizedek óta vezetnek vissza tisztított szennyvizet az ivóvízhálózatba - egyetlen rögzített közegészségügyi incidens nélkül. A világ nagy része azonban még mindig elvezeti ezt az értékes erőforrást.
A Xylem közleménye arra is kitér, hogy Magyarország söripara az elmúlt évtizedben látványos hatékonyságjavítást ért el: ma már kevesebb mint három hektoliter vizet használnak fel egyetlen hektoliter sör előállításához, szemben a tíz évvel ezelőtti négy és fél hektoliterrel, ugyanakkor ez még mindig jelentős mennyiség. Eközben a hazai mikrosörfőzdék száma is ugrásszerűen nőtt – ezek mindegyike vízigényes üzem, amely a helyi vízkészletekre támaszkodik. „Egy olyan országban, ahol a klímaváltozás hatására egyre több az aszály és a vízhiányra visszavezethető esemény, a szennyvíz újrahasznosítása nemcsak elvont fenntarthatósági cél, hanem egyre inkább gyakorlati szükségszerűség” – tette hozzá Gampel Tamás, a Xylem Water Solutions Hungary értékesítési vezetője.
A Reuse Brew technológiai háttere nem laboratóriumi különlegesség: az ózonozástól a nanofiltrációig minden lépés ipari méretekben is alkalmazható, mezőgazdasági öntözéstől városi vízellátásig. A projekt azt üzeni, hogy a vízújrahasznosítás nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízstresszre. Ahogy a sörfőzők évszázadok óta a víz minőségéhez igazítják receptjeiket, úgy kell a vízgazdálkodásnak is alkalmazkodnia – és ehhez a technológia rendelkezésre áll.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
