Új akkumulátorokat fejleszthet a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe

Amerikai kutatók olyan keretrendszert fejlesztettek ki, ami jelentős mértékben javítja a komplex kémiai folyamatok szimulációját.

  • HVG

Az amerikai Aurora jelenleg a világ egyik legerősebb szuperszámítógépe a maga 1,012 exaflopos teljesítményével. A szerkezetet még 2026 márciusában állították rá a fúziós energiával kapcsolatos kutatásokra, hamarosan pedig egy másik területen segítheti a tudósok munkáját.

Az amerikai energiaügyi minisztérium kutatói egy olyan nyílt forráskódú keretrendszert fejlesztettek ki, ami a mesterséges intelligenciára támaszkodva automatizálja az összetett kémiai folyamatok szimulálásának egy jelentős részét. A ChemGraph-ot a tudósok mellett a hallgatók is használhatják majd – írja az Interesting Engineering.

A keretrendszer célja, hogy segítsen a kutatóknak az anyagtudományi és kémiai problémák megoldásában anélkül, hogy minden lépést manuálisan kellene elvégezniük. A rendszer felhasználható például a jobb akkumulátorok tervezésére, az égésrendszerek fejlesztése, vagy épp a kritikus anyagok felfedezésére.

A ChemGraph nagy nyelvi modelleket ötvöz az ágensalapú automatizálással. Ahelyett, hogy a felhasználóknak maguknak kellene komplex szimulációs munkafolyamatokat készíteniük, a kutatók természetes nyelven írhatják le a tudományos problémákat. A rendszer ezután ezt a kérést számítási feladatok, szoftvereszközök és elemzések sorozatává alakítja, amelyek az eredmények generálásához szükségesek. Itt jön képbe az Aurora, amelyhez a felhőn keresztül férhetnek hozzá a tudósok.

Mint az Interesting Engieering is írja, a kémiai folyamatok szimulációja jellemzően magában foglalja a megfelelő tudományos módszerek kiválasztását, a kompatibilis szoftverek azonosítását, a bemeneti fájlok előkészítését, a számítások elvégzését, az eredmények elemzését és a paraméterek finomítását több iteráción keresztül.

A ChemGraph ezeket a feladatokat a munkafolyamatok tervezésére, végrehajtására és adatkezelésére szakosodott mesterséges intelligencia ágensek között osztja szét. Ennek köszönhetően a válaszokat nem a nyelvi modell, hanem maguk a tudományos szoftverek adják.

A fejlesztés részleteiről a Communications Chemistry című tudományos lapban lehet elolvasni a részleteket.

A szakemberek a rendszert úgy tervezték meg, hogy azt a jövőben – némi módosítással – más tudományterületeken, például a fizikában is fel lehessen használni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások