Vajon miért hoznak egyes emberek következetesen jobb döntéseket az életükben, mint mások? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a pszichológusokat és a közgazdászokat. Lehet, hogy most közelebb kerültünk a válaszhoz, a Bath-i Egyetem szakemberei ugyanis bizonyították: az okosabb emberek jobban felmérik a jövőt, azaz döntéseik következményeit. És ez bizony számos területen számít a pénzügyi tervezéstől az egészségügyi döntésekig – bármiben, ami a jövő megértésétől függ.
A Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban publikált kutatás egy meglepően egyszerű kérdésre összpontosított: mennyire képesek az emberek megjósolni a saját várható élettartamukat. Azért választották az élettartamra vonatkozó becsléseket az előrejelzési képesség alaptesztjének, mivel ezek a becslések személyesen jelentőségteljesek, valószínűségiek és következményekkel járnak, azaz tökéletes kombinációt jelentenek annak tanulmányozására, hogy az emberek hogyan ítélik meg a bizonytalan jövőbeli eseményeket.
A vizsgálathoz 50 év felettiek országosan reprezentatív angol mintájából (English Longitudinal Study of Ageing ELSA) származó adatokat használtak fel, hogy vizsgálják a várható élettartamuk előrejelzésére való képességet. A résztvevőket arra kérték, hogy jósolják meg bizonyos kor elérésének a valószínűségét, és ezeket a becsléseket összehasonlították az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatalának élettartam-táblázataiból származó valószínűségekkel. A tanulmány figyelembe vette az életmódbeli, egészségügyi és genetikai élettartambeli különbségeket.
A magas IQ-jú emberek (az IQ-t tesztek tucatjaival mérték) egyértelműen kevesebbet hibáztak ezekben az előrejelzésekben. A gyakorlatban az IQ egy szórásnyi növekedése (a klasszikus skálán körülbelül 15 pont) az előrejelzési hibák közel 20 százalékos csökkenéséhez vezetett. Az IQ-skála felső végén lévő embereknél a hibaszázalék körülbelül 12 százalék volt, szemben az alsó végén lévők több mint 26 százalékos arányával.
Chris Dawson, a Bathi Egyetem közgazdaságtan és viselkedéstudomány kutatója a résztvevők különféle kognitív teszteken elért eredményeinek, valamint az intelligenciához és az iskolai sikerhez kapcsolódó genetikai markereinek elemzésével kimutatta, hogy az okosabb egyének általában pontosabb véleménnyel rendelkeznek a bizonytalan jövőbeli eseményekről, jobban felmérik a valószínűségeket.
„A valószínűségbecslés a döntéshozatal legfontosabb aspektusa, és azok az emberek, akiknek ez nehézséget okoz, határozott hátrányban vannak” – állítja Dawson. Úgy gondolja, hogy az egészségüggyel és pénzügyekkel kapcsolatos információk valószínűségi becsléseinek egyértelmű megfogalmazása – ahelyett, hogy az egyénekre bíznák a saját számításaikat – segíthet az előrejelzési hibákra hajlamos embereknek megalapozottabb, pontosabb döntéseket hozni, és ezzel kicsit korrigálni egy fennálló egyenlótlenséget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
