A meteoritok közül néhány igazán gazdag fémekben, viszont ezen anyagok kinyerése a mikrogravitációs környezet miatt igencsak bonyolult. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folytatott, az Edinburgh-i Egyetem kutatói által kifejlesztett BioAsteroid elnevezésű kísérletet viszont ígéretesnek bizonyult. Azt bizonyította, hogy bizonyos mikrobák azon képessége, hogy fémeket nyerjenek ki meteoritokból, változatlan marad mikrogravitációs környezetben is, azaz ott, ahol a gravitáció hatása igen csekély.
A mikrobák bányászati képességét persze nem a hagyományos értelemben kell elképzelni, ez nem fizikailag, hanem kémiailag történik (biobányászat). A bányászati folyamatban használt mikrobák, jellemzően baktériumok vagy gombák, szerves savakat szabadítanak fel a kőzetek feloldására és olyan elemek kinyerésére, mint a vas, a cink vagy a réz.
Az ISS-en még 2020 decemberében kezdődött el a projekt, amelynek célja annak vizsgálata volt, hogy miként befolyásolja a gravitáció a mikrobák és a kőzetek közötti kölcsönhatást. A kísérletek során gombát (Penicillium simplicissimum) és baktériumot (Sphingomonas desiccabilis) vetettek be 44 elem kinyerésére. A mintákat a következő évben visszaszállították a Földre, és a kutatók elkezdték elemezni, hogyan boldogultak a mikroorganizmusok az űrben.
A nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány e vizsgálat eredményeiről számolt be. Összességében elmondható, hogy a kis bányászok jól teljesítettek a zord körülmények között is. A 44 tesztelt elemből 18-at sikeresen kivontak a meteorit anyagából. Ezzel szemben a nem biológiai kioldás, amely során mikrobák nélküli oldattal vonják ki az elemeket, kevésbé volt hatékony az űrben, mint a Földön.
A P. simplicissimum fokozta a palládium, a platina és más elemek felszabadulását mikrogravitációban a nem biológiai kioldódáshoz képest. Ráadásul számos elem esetében a nem biológiai kioldódás hatékonyabb volt a mikrogravitációban, mint a Földön, míg a biokioldódás stabil maradt.
https://hvg.hu/tudomany/20260113_nasa-nemzetkozi-urallomas-iss-evakualas-iss-crew-11-foto
A Sphingomonas desiccabilis életképes maradt és aktív volt a mikrogravitációban is. Képes volt elemeket kioldani az egyik meteorit anyagából. Viszont a kioldás mértéke általában alacsonyabb volt, mint a gombánál. Bár a mikrogravitáció nem növelte látványosan a hatékonyságát, nem is akadályozta meg a működését. Van viszont e baktériumnak néhány nagy előnye, például, hogy nagyon ellenálló (ami fontos lehet az űrbeli környezetben), stabil biofilmet képez és potenciálisan kombinálható más mikrobákkal is.
Azt a kutatók is hangsúlyozzák, hogy korai lenne még űrbányákról beszélni, hiszen a kísérletük jelenleg demonstráció, tulajdonképpen technológiai alapkutatás. Azonban először sikerült valódi űrkörnyezetben végzett kísérletekkel megmutatni, hogy valódi (meteorit-analóg) kőzetekből mikrogravitációban is képesek a mikroorganizmusok mérhető mennyiségű fémet kioldani (korábban az effajta biobányászatot földi körülmények között vizsgálták).
Mindez fontos adalék lehet a jövőbeli űrexpedíciókhoz, hiszen az űrben nem lehet nagy kohókat működtetni, az energia drága és persze a berendezések tömege is kritikus tényező. A „bányászó” gombák és baktériumok, pontosabban a rájuk épülő biobányászat viszont alacsony energiaigényű, önfenntartó rendszerekre építhető és kicsi gépészeti infrastruktúrát igényel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
