A DNS szerkesztése egyre egyszerűbb: az új generációs CRISPR-Cas rendszerekkel a genom egyre nagyobb része válik elérhetővé, miközben a beavatkozások pontossága és sokfélesége is folyamatosan nő. A legprecízebb megközelítések egyike a prime editing, amely tervezett bázismódosításokat tesz lehetővé. A módszer sok esetben biztonságosabb, mint a kettős szálú DNS-törésen alapuló hagyományos CRISPR-megoldások.
A prime editing egyik korlátja azonban, hogy a szerkesztéshez használt Cas-fehérjének a megfelelő helyen kell felismernie a DNS-t. Ehhez nemcsak a célzott szekvencia, hanem egy közvetlenül mellette található rövid DNS-motívum, az úgynevezett PAM jelenléte is szükséges. A Cas12a enzimek esetében ez a felismerési követelmény viszonylag szigorú, ezért számos potenciális célpont – például egy betegséghez kapcsolódó mutáció – kívül esik a szerkeszthető tartományon.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Génreguláció Kutatócsoport munkatársai ezt a korlátot igyekeztek feloldani – közölte honlapján az intézmény. A szakemberek több, módosított Cas12a-változatot vizsgáltak, amelyek közül a flexiAsCas12a bizonyult a leghatékonyabbnak. A módosított fehérje a korábbinál rugalmasabban ismeri fel a PAM-szekvenciákat, használatával az ismert humán patogén pontmutációk közel 96 százaléka elérhetővé válik – ez jelentős növekedés a vad típusú AsCas12a-alapú rendszerek mintegy 27 százalékos lefedettségéhez képest.
https://hvg.hu/tudomany/20181128_crispr_genszerkesztes_ho_csienkuj_genmodositas_orvostudomany_orvostechnologia
A világon számos kutatócsoport dolgozik azon, hogy a Cas12a-enzimek PAM-igénye a Cas9-éhez hasonlóan rugalmassá váljon. Az elmúlt években több kutatócsoport is hozott létre lazított PAM-felismerésű Cas12a-variánsokat, amelyek egymást kiegészítve más-más célpontokat tesznek elérhetővé. A HUN-REN kutatói által fejlesztett flexiAsCas12a több Cas12a-variáns ötvözésével jött létre. A magyar kutatók számítása szerint a ma elérhető variánsok együttesen már a lehetséges négybetűs PAM-szekvenciák csaknem felét lefedik, ami korábban elképzelhetetlen volt egyetlen Cas12a-ortológ esetében.
Varga Éva és munkatársai azt is igazolták a Genome Biology című folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy a kibővített target felismerés beépíthető működő prime-editing rendszerekbe emlős sejtekben. Az eredmény így nem csak egy újabb Cas-fehérje variáns, hanem a precíz génszerkesztés számára elérhető célpontok körének bővítése. Ennek gyakorlati jelentőségét több tényező is növeli.
A Cas12a-alapú rendszerek jellemzően kevesebb nem kívánt, célponton kívüli módosítást (úgynevezett off-target hatást) okoznak, mint a leggyakrabban használt SpCas9 nukleáz, ráadásul könnyebben alkalmazhatók több célszekvencia egyidejű elérésére. A kutatási eredmények szerint a gyakorlati alkalmazhatóság még célpontfüggő, és a variáns megválasztását, valamint a rendszer paramétereit minden esetben hozzá kell igazítani az adott célszekvenciához.
A következő fontos kérdés annak meghatározása lesz, hogy az új változatok milyen hatékonysággal és pontossággal alkalmazhatók különböző sejttípusokban és a klinikumban.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
