Az a geológusok számára régóta ismert tény, hogy Afrika előbb-utóbb ketté fog válni, most azonban úgy tűnik, a két forgatókönyv közül az előbbi valósul majd meg. Az amerikai Columbia Egyetem kutatói nemrég arra jutottak, hogy egy aktív hasadékzóna elérte a „kritikus” pontot, és hamarosan szét fog szakadni. Ha ez megtörténik, egy új óceán keletkezik majd.
Persze a „hamarosan” relatív fogalom – írja a Science Alert, addig ugyanis még néhány millió év biztosan el fog telni. Ez azonban a geológia mércéjével mérve csupán egy szempillantás.
Christian Rowan, az egyetem tudósa szerint az adatok azt mutatták, hogy az érintett zónában zajló hasadási folyamat előrehaladottabb, a kéreg pedig vékonyabb, mint azt korábban bárki feltételezte volna. Az eredményekről a Nature Communications című tudományos lapban közöltek a kutatók publikációt.
A felfedezés legérdekesebb aspektusa az, hogy a területnek milyen szerepe volt az emberiség történetében. A kenyai Turkana-hasadékzóna bővelkedik a korai homininok kövületeiben, ami arra utal, hogy kulcsfontosságú helyszín lehetett az emberi evolúció szempontjából.
https://hvg.hu/tudomany/20260519_afrika-ketteszakadas-kutatas-fold-kopenye-szivargas
Az új felfedezés azonban arra utal, hogy a régió nem feltétlenül volt fontosabb, mint Afrika bármely más része – sokkal inkább arról lehet szó, hogy az ottani geológiai folyamatok rendkívül kedvező feltételeket teremtettek a kövületek megőrződéséhez.
A lap megjegyzi: az, hogy Afrika kettészakad, valójában nem meglepő, a kontinensek ugyanis folyamatos vándorlásban vannak, még úgy is, hogy ezt emberi mércével mérve alig érezni. Több mint 200 millió évvel ezelőtt a szárazföldek egyetlen szuperkontinensbe tömörültek, és a tudósok előrejelzései szerint a távoli jövőben hasonló szuperkontinens jöhet majd létre.
Ahol két tektonikus lemez találkozik, ott hegységek keletkeznek, ahol pedig távolodnak egymástól, ott óceánok születnek.
Az utóbbira kiváló példa a Kelet-afrikai árok. Az afrikai lemez jelenleg két részre szakad: a nyugati, hatalmas Núbiai-lemezre, amely a kontinens nagy részét foglalja magában, valamint a kisebb Szomáli-lemezre. Ez utóbbihoz tartozik a keleti partvidék jelentős része, valamint Madagaszkár szigete is.
A mostani vizsgálat során a tudósok ennek egy meghatározó részére, a Kenya és Etiópia területén több száz kilométer hosszan elnyúló Turkana-hasadékra összpontosítottak. A kutatócsoport elemezte a térségben korábban végzett szeizmikus méréseket, és kiszámította a kéreg ottani vastagságát.
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a hasadék völgyében a kéreg csupán 13 kilométer vastag, szemben a széleken tapasztalható 35 kilométeres vastagsággal. Amikor egy kéreg eléri a 15 kilométeres „vékonyságot”, az az a fordulópont, ahonnan már nincs visszaút, és a kontinens szétszakadása gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ez a vékonyodási folyamat néhány évmillió múlva zárulhat le, és ekkor születhet meg az új óceán is.
https://hvg.hu/tudomany/20240722_mikrokontinens-felfedezes-gronland-kanada-kozott-davis-szoros
A kéreg ekkorra annyira elvékonyodik, hogy magma tör fel a mélyről. Ez összegyűlik és lehűl, ami medencét alkot. Ez válik majd az új óceáni fenékké, miközben az Indiai-óceán vize beáramlik a területre.
A szakemberek úgy vélik, a terület 4 millió évvel ezelőtt, hogy hosszabb aktív vulkáni folyamat során lépett át az elvékonyodási fázisba. Érdekes módon ez egybeesik a területen talált legkorábbi hominin fosszíliák és bizonyítékok korával.
A kutatócsoport szerint ez azért lehetséges, mert amint megkezdődött az elvékonyodás, felgyorsult az üledékfelhalmozódás, ami ideális feltételeket teremtett az ottani élőlények maradványainak részletes megőrződéséhez.
A kutatók a jövőben ennek alaposabb vizsgálatára fókuszálnak majd, hogy kiderüljön, valójában milyen szerepet töltött be a térség az emberiség történetében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
(Nyitóképünk illusztráció. Forrás: Képernyőkép / HVG)
