A brazil São Paulo-i Egyetem, valamint az új-zélandi Aucklandi Egyetem kutatói által végzett vizsgálatok szerint az agy laterális parafaciális régiója (pFL) olyan biológiai változásokat indíthat el, amelyek növelik az ember vérnyomását. A pFL az agytörzsben, azon belül is a nyúltvelő területén található kis idegsejt-csoport, amelynek kulcsszerepe van a légzés, a fizikai erőkifejtés és, mint írják, a vérnyomás szabályozásában is.
Patkányokon végzett kísérletek során jöttek rá arra, hogy a pFL egy másik funkciót is ellát: képes összehúzni az ereket. A szakemberek úgy vélik, a légzésszabályozás és az erek jelzési folyamatai közötti kölcsönhatás egyes esetekben szerepet játszhat a magas vérnyomás kialakulásában.
Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért van oly sok embernek – a becslések szerint az emberek mintegy 40 százalékának – továbbra is magas vérnyomása, annak ellenére, hogy vérnyomáscsökkentő gyógyszereket szednek. Az eredményeket a Circulation Research című tudományos lapban tették közzé.
https://hvg.hu/tudomany/20260621_elelmiszer-adalekanyagok-tartositoszerek-kutatas-sziv-es-errendszeri-problemak-magas-vernyomas
A vizsgálat alapján a kutatók úgy vélik, a pFL-neuronok összekapcsolhatják a légzés változását a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásával, amely a vérnyomás szabályozásában játszik szerepet. Ez összhangban áll azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek összefüggést tártak fel a magas vérnyomás, valamint az agy és az idegrendszer működése között.
A tudósok génszerkesztés segítségével kapcsolták ki és -be a pFL-neuronokat, majd megfigyelték a hatásokat. Nyomon követték a légzéssel összefüggő idegi aktivitást, a szimpatikus idegrendszeri aktivitást és a vérnyomást is.
A kutatók néhány állatnál aktiválták a pFL-neuronokat, és azt tapasztalták, hogy ez olyan egyéb agyi területeket hozott működésbe, amelyek végül megemelték az állatok vérnyomását. Ezt követően részletesen feltérképezték az agytörzsi és idegi aktivitást, majd összevetették az eredményeket azon állatok agyi aktivitásával, amelyeknek normál volt a vérnyomása.
https://hvg.hu/tudomany/20250818_magas-vernyomas-uj-iranymutatasok-szivbetegseg-kezeles-egeszseges-eletmod-alkohol
Mint kiderült, a magas vérnyomású állatoknál nemcsak a légzésben volt szerepük a pFL-neuronoknak, hanem az erek összehúzódásában is. A felfedezés egy új, lehetséges kezelési irányt is feltárt.
A kutatók szerint az eredmények részben választ adnak arra a kérdésre, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél miért magasabb a magas vérnyomás kialakulásának kockázata. Bár a pFL-neuronok nem vesznek részt a normál légzésben, magas szén-dioxid-szint vagy alacsony oxigénszint hatására aktiválódnak – márpedig alvási apnoé esetén pontosan ilyen állapotok alakulnak ki.
A tudósok a megoldást is felvázolták: a nyaki verőérnél található a carotistest, egy olyan sejtcsoport, amelyek apró érzékelőkként működik, és az agyon kívülről képes befolyásolni a pFL-neuronok működését. A kutatók úgy vélik, hogy a carotistest célzott kezelése elegendő lehet a pFL-régió aktivitásának szabályozásához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
