Lakat. T. Károly

Különös beszélgetés tanúi lehettek azok, akik vasárnap reggel bekapcsolták a Napkelte adását. Közéletünk három meghatározó tényezője, Lengyel László, Tamás Gáspár Miklós (Gazsi) és Hankiss Elemér társalgott egymással. A terrorizmusról faggatta őket a riporter, miért nem kapja össze magát Amerika? Ha pedig nem képes rá, igazán abbahagyhatná! Hogy mit, csak találgatni lehet.

Lengyel László ráerősített: egyik napról a másikra kiderült, az USA – amely elképesztő dolgokat produkál – szinte semmire sem képes. Tehetetlen, amikor a torony felé tart a repülőgép, vagy a hurrikán tart egy nagyvárosa felé. Az amerikai adminisztráció mindeddig magabiztosan hirdette magáról, hogy mindent  meg tud oldani, "és most láttuk, nincsenek receptjeik, ezt nem tudja megoldani”.

Amerika szuperhatalmi státusza és mi

Mondja el véleményét fórumunkban!

Tamás Gazsinak több se kellett. Ő már 2001. szeptember 13-án írt egy cikket, amiben megjósolta, hogy sötét korszak kezdődik. A Guardian egyébként is megírta, hogy a londoni robbantásokat végrehajtó szervezet a brit titkosszolgálat szolgálatában állt, korábban többezer muszlim harcost küldött a Balkánra, a szerbek ellen harcolni. (Utánanéztem: az állítás forrása részben egy obskurus indiai kutatóintézet, részben egy nyugalmazott amerikai ügyész, John Loftus, aki több, összeesküvéselméleten alapuló könyvet írt.) A terroristák Nyugaton éltek, Nyugaton tanultak, a felső középosztály gyerekei. Világválságról van szó, az emberek rosszul érzik magukat ebben a világban, magunk is rosszul érezzük magunkat. Vannak tehát, akik destruktívan cselekszenek, de maga a Nyugat nem kevésbé destruktívan cselekszik. Kilátástalanság, eszmétlenség, káosz - sorolta Tamás Gazsi rosszkedvünk forrásait.

Hankiss

© AP

Elemér lényegében egyetértett. Mint kifejtette,  ha az államok rosszul reagálnak a terrorizmusra, azzal a bajt megsokszorozzák, és nem kisebbítik.  Ugyanakkor a terrorizmus a civil társadalom szélsőséges, eltorzult jelensége. Olyan emberek is benne vannak, akiknek nincs más eszközük jogaik érvényesítésére, hogy igazságot, valamivel több kenyeret kapjanak, mint hogy  föllázadjanak egy óriási világgépezettel szemben. A terrorizmust katonailag megfékezni nem lehet. A politika a terrort még szörnyűségesebbé teheti. Az állam reagálhat úgy, hogy még keményebb lesz, még igazságtalanabbá válik, vagy úgy, mint a spanyolok vagy részben az angolok, hogy próbáljunk egy igazságosabb országot teremteni. Próbáljunk csatornákat találni, hogy a szegények, az elnyomottak szóhoz jussanak. Az érdekeikre figyeljünk oda - hívott fel Hankiss Elemér.

Nem hittem a szememnek és a fülemnek. A három entellektüel a terroristákkal való párbeszédet sürgette – ez nemes szándékra vall, csak azt nem veszi figyelembe, hogy ezeknek az embereknek eszük ágában sincs tárgyalni, ők a Nyugat pusztulását akarják látni. A barátaim elfeledkeztek volna róla, hogy a szélsőséges iszlám terroristák a  keresztények és a zsidók „birodalmait” akarják elsöpörni, és az igazhitűek egyeduralmát a világban keresztülverni? Továbbá: Lakat. T-ben fel sem merült, hogy rákérdezzen: ha Tamás Gazsi szerint a Nyugaton iskolázott középosztálybeliek a terroristák, akkor Hankiss Elemér miről beszél? Igaz, a világ igazságtalan, több milliárd ember szegénységben él, nem tudja érdekeit érvényesíteni, de ez egy másik történet. Elemér figyelmét szeretném felhívni a saría, az iszlám vallásos törvénykezés nőket diszkrimináló rendelkezéseire. A tálibok uralma megmutatta, ez nem az a szabadság, amit egy demokrata magyar értelmiségi igazából szívügyének tekinthet.

© AP

Ami pedig Amerika szerepét illeti, kár, hogy barátaim beálltak az Amerikát ócsárlók közé. Irakról lehet vitatkozni, de azzal – Michael Moore-on kívül – szinte mindenki egyetért, helyes volt kisöpörni az al-Kaidát Afganisztánból. Szeptember 11-ért nem lehet Amerikát felelőssé tenni (bár vannak itt Magyarországon is számosan, akik szerint a CIA illetve a „zsidók” állnak mögötte), mint ahogy a hurrikánt sem lehet Bush nyakába  varrni. Amint a Washington Post írta, a Clinton éra utolsó öt éve alatt kevesebb pénzt kért a kormányzat a komgresszustól a New Orleans-i gátak védelmére, mint a Bush adminisztráció, ugyancsak öt év alatt. Egyébként – ugyanez a lap írja - a gátak két olyan helyen szakadtak át, ahol már elkészültek a megerősítésüket célzó beruházásokkal. Bizonyára későn ébredt a washingtoni bürokrácia, értékes napokat vesztettek, de azért emlékezzünk: természeti katasztrófák más országokat is érnek készületlenül.  Franciaországban például 2003 augusztusában tízezer idős ember pusztult el a váratlanul érkezett hőhullám következtében.

Nem kívánok Amerika protagonistájának szerepében tetszelegni  - egyikünk sem szorul rá. De ijesztőnek tartom, hogy szeptember 11. évfordulója kapcsán három nagytudású értelmiségi miközben kíméletlenül bírálja Amerikát, addig megértően elemezgeti, miféle racionális okok magyarázhatják a „civil társadalom eltorzult jelenségét”, magyarán, az esztelen gyilkolást.