Tetszett a cikk?

Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke elképzelhetetlennek tartja, hogy a szorult anyagi helyzetben lévő önkormányzatok pótolni tudnák a háziorvosok április elsejével megszűnő vizitdíj-bevételét. A fémtolvajlás megfékezése érdekében a MÖSZ azt akarja, hogy a fémkereskedést sokkal szigorúbban szabályozzák.

© Horváth Szabolcs
hvg.hu: Hogyan érinti a magyar önkormányzatokat, illetve Gödöllő városát a március kilencediki népszavazás eredménye? Miből pótolják majd a háziorvosok a kieső vizitdíjat?

G. Gy.: Az önkormányzatok felelősek a lakosság egészségügyi alapellátásáért. Szerződést kötöttek a háziorvosokkal e feladat elvégzésére, akik ezt a munkát vállalkozóként végzik. De vannak olyan háziorvosok is, igaz, nem Gödöllőn, akik közalkalmazottként dolgoznak. 2007. február 15-étől jelentőst forrásokat vontak el a háziorvosoktól, amelyet a vizitdíj bevezetése pótolt a számukra. Ugyanakkor a körzetek működtetése a privatizáció után is állami feladat maradt, ezért fizeti a költségvetés a betegek után kártyapénzt, illetve folyósít egyéb összegeket az alapellátás költségeinek fedezésére. Mivel tehát az alapellátás állami feladat maradt, a háziorvosoknak az állammal kell megállapodniuk, fedezetet találni a kieső források pótlására.

hvg.hu: Szóval az önkormányzatok elhárítják maguktól a felelősséget, és az államra mutogatnak.

G. Gy.: Tudok arról, hogy egyes polgármesterek segítséget ajánlottak a háziorvosoknak, de összességében tudomásul kell vennünk, hogy a magyar önkormányzatok pénzügyi helyzete az idén tavalyhoz képest is romlott. Forrásaink reálérték-csökkenése a Pénzügymisztérium számítása szerint is elérte a 3,3 százalékot, megítélésünk szerint inkább 8–10 százalék. Az önkormányzatok többsége hiteleket vesz fel, így próbál „egyenesben maradni”, több terhet nem képesek vállalni. Felfogásom szerint az államnak önmagával kell megállapodnia a probléma rendezéséről, amelyet maga idézett elő. Az önkormányzatok nem avatkozhatnak az országos politika kérdéseibe. A választók azt akarták, hogy ne legyen vizitdíj, de abban nem foglaltak állást, hogy a kieső forrásokat miből kell pótolni. Egy biztos: az önkormányzatok, melyeknél már jóváhagyták az idei költségvetést, nincsenek felkészülve arra, hogy a háziorvosok praxisából kieső összeget pótolják.

hvg.hu: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Horváth Ágnes egészségügyi miniszter kijelentette: mivel a vizitdíj az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint nem minősült a költségvetés részének, az állam elhárítja magától a felelősséget. Nincs igazuk?

G. Gy.: Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Az önkormányzatok ebben a kérdésben nem foglalnak állást, de a háziorvosi praxisok finanszírozása nem ránk tartozik, hanem a társadalombiztosításra, közvetett módon az államra. Orvosként végeztem, tíz évig dolgoztam kórházban, mielőtt polgármesterré választottak; de önkormányzati vezetőként és a MÖSZ elnökeként csak annyit mondhatok, az önkormányzatok nem terhelhetők tovább, nincsenek szabad forrásaik. Nálunk, Gödöllőn tizenhét háziorvosi körzet van. Átlagosan száz–százhúsz ezer forinttal kevesebből gazdálkodhatnak, ha a költségvetés nem pótolja a vizitdíj eltörlésével kieső összeget.

hvg.hu: Az önkormányzatoknak komoly veszteségeket okoznak a fémtolvajok, akik ellen a rendőrség képtelen hatékonyan fellépni. Ön mint a MÖSZ elnöke új jogszabályok megalkotására tett javaslatot. Ismertetné a tervezetüket?

G. Gy.: Mindenképpen lépnünk kell, mert a magyar városokat és falvakat évről évre komoly veszteségek érik a lopások miatt, nemcsak anyagi értelemben. A tolvajok a kegyeleti szempontokra sincsenek tekintettel. Megjegyzendő azonban, hogy azok, akik ellopják a fém tárgyakat, bagót kapnak értük a megrendelőktől. 2007 augusztusában lopták el Gödöllőről Teleki Pál szobrát, ez volt nálunk az utolsó csepp a pohárban. Ismeretes, hogy máshonnan Antall József szobrát vitték el, de megrongálták az Aranycsapat emlékművét vagy Hofi Géza síremlékét is. Sajnos, az illetékesek, bár a fémlopások hosszú ideje folynak, eddig nem tettek semmit ellenük. Ezért dolgoztuk ki a javaslatunkat, melyet még októberben jutattunk el a Miniszterelnöki Hivatalnak, s kezdeményeztük a jogszabályok szigorítását. Meg kívánjuk változtatni a színesfémátvétel körülményeit, a kereskedőket pedig regisztrálni kell. Ki kell küszöbölni a kereskedésből a készpénzforgalmat, és minden gramm színesfém eredetét dokumentálni kell. De nem elégedtünk meg a javaslattal. Kezdeményezésünkre létrejött a jogszabály létrehozását koordináló konzultatív tanács, amelyben az öt parlamenti párt frakcióinak jelöltjei vannak jelen, továbbá az érintett tárcák, az igazságügyi, a gazdasági, környezetvédelmi minisztérium képviselői. A tanács tagjai decemberben aláírtak egy nyilatkozatot, melyben egyöntetűen kijelentették, hogy érdekeltek a színesfémlopások felszámolásában. A Miniszterelnöki Hivatal képviselője megígérte, hogy kidolgozzák a vonatkozó kormányrendeletet, de még nem készültek el. Március 20-ára összehívtuk a konzultatív tanácsot, és bízunk abban, hogy akkor már tájékoztatást kaphatunk az elvégzett munkáról.

hvg. hu: Miért ennyire lassú a jogszabályalkotás?

G. Gy.: Abból kell kiindulnunk, hogy a tolvajok nem magányos amatőrök, hanem szervezett hálózat tagjaként dolgoznak. Az, ami nemrég Kispesten történt, amikor a színesfémkábelek lefűrészelésével és ellopásával napokra megbénították Budapest XIX. kerületének telefonhálózatát, benne a közintézményeket és a bankokat, egyértelműen azt mutatta, hogy profi bűnözőkkel állunk szemben. Bízom benne, hogy ez a példátlan bűncselekmény „felpörgeti” az eseményeket, mert most már bankokat és pénzintézeteket is érintenek a fémtolvajlások. Most már a politika felső körei is beláthatják: a színesfémlopás a szervezett bűnözés része. Nem a legális kereskedőkre kell lesújtani, hanem az illegálisokra, nem a legális kohókra, hanem azokra, melyek illegálisan működnek. Tudnivaló azonban, hogy a szervezett bűnözés szálai messzire nyúlnak, olykor érintkeznek a politikai szférával is. A színesfémlopás nem hozható közvetlen összefüggésbe a kisebbségi kérdéssel, de a „megélhetési bűnözéssel” sem. Bár az eddig elfogott tolvajok többnyire nyomorgó emberek voltak, akik között természetesen voltak kisebbségiek is. De nem ők a fő bűnösök, hanem a zsákmány megrendelői és átvevői.

hvg.hu: Két párhuzam is kínálkozik. Azt egyik a kilencvenes évek „olajszőkítési ügyei”, a másik az erdők illegális kivágása. Utóbbi is gyakori, gondolom, errefelé, Gödöllő környékén.

G. Gy.: Annyiban igaza van, hogy a megrendelőkig, az igazi haszonélvezőkig egyik esetben sem sikerült eljutnia a rendőrségnek. A színesfémlopások azért olyan gyakoriak, mert felment a színesfémek világpiaci ára. Most már ott tartunk, hogy bárhonnan ellophatják az utcai jelzőtáblák és a vasút vezetékeit és elektromos kábeleit is. Fosztogatják a transzformátorokat, óriási károkat okozva ezzel az elektromos műveknek. Ez állandó életveszélyt jelent mindannyiunk számára.

hvg. hu: A tolvajokat a meglévő jogszabályok alapján is ártalmatlanná lehetne tenni, ráadásul a közvélemény egyértelműen támogatná ezt az akciót. Mégsem történt semmi, legalábbis mostanáig. Ön bízik abban, hogy ezentúl másképp lesz?

G.Gy: A MÖSZ azért terjesztette be a javaslatát, mert úgy látta, hogy a hatóságok nem állnak a helyzet magaslatán a színesfémlopások megakadályozása terén. Az állam kétségtelenül felelős azért, hogy ez a helyzet kialakult. Neki kell rendbe tennie, mert neki van rá jogosítványa. Remélem, 2008 nyarára készen lesz a tervezet, amelyet a parlamenti tárgyalás előtt a MÖSZ véleményezni szeretne.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!