Jelentkezzen, akinek ’89-ről előbb jut eszébe Fábry Béla, mint Orbán Viktor. Aki szerint a szabad Magyar Köztársaságnak emblematikusabb figurája az új rendszert megalapozó tárgyalások paródiába illő harmadik oldalán pártállami főszakszervezetisként vitézkedő (lásd még: transzmissziós szíj) Kósáné Kovács Magda, mint, mondjuk, a sztár-reformkommunista köztársaságielnök-aspiráns Pozsgay Imrét Sopronban óriási meglepetésre legyőző huszonéves Szájer József.

Tudjuk: békés átmenet, tárgyalásos rendszerváltás, jogfolytonosság, miegymás – de az azért túlzás, hogy a 23 kidekorált rendszerváltóból 8 effektíve a megváltoztatott rendszer embere legyen! Miközben egyetlen tagja sem szerepel ott annak a társaságnak (Fidesz), amelynek tagjai üde fiatalságukkal, természetes szabadságszeretetükkel a 90-es szavazati arányukat messze meghaladó mértékben meghatározták a harmadik köztársaság létrejöttének és első hónapjainak, éveinek hangulatát.

Deutsch Tamás és Kerényi György Prágában, az 1989. augusztusi tüntetésen. © fenet.hu

Ismerős technika bolygónknak ezen a fertályán kiretusálni a történelemből mindazokat, akiknek utóbb nem tetszik a pofája. Deutsch Tamást már akkor se az eszéért szerettük, de mégis ő tolmácsolta Prágában a magyarok szolidaritását a régió talán legnagyobb rendszerváltó tüntetésén, őt tartóztatták le, őérte izgult napokig az ország - és nem, mondjuk, Kéri Lászlóért. Orbán Viktor küldte haza az oroszokat Nagy Imre újratemetésén a rendszerváltás máig legemlékezetesebb szónoklatában - és nem Levendel Ádám.

Hogy ne csak „a mieink” kapják meg az ordót, adtak néhánynak a „másik oldalról is. De szánalmas igyekezet az egyébként derék, nagytudású Chikán Attilát vagy Kádár Bélát jelentősebb rendszerváltónak föltüntetni, mint Kövér Lászlót, Áder Jánost vagy Németh Zsoltot.

Van ahol máskép csinálják. Az amerikai demokrácia emlékezetes pillanatai közé tartozik, amikor fölavatják az előző elnök képmását a Fehér Házban. Legutóbb Bill Cilntonén volt a sor, valamikor az ifjabb Bush elnökségének első éveiben. Ott volt a teljes Bush és a teljes Clinton család, elődök, utódok, győzők és legyőzöttek, nevetgéltek, lapogatták egymás vállát. Az aktív elnök Bush talán még kacérkodott is egy picit a megcsalt ex-first lady Hilaryvel. A frissen elkészült egészalakos Clinton-kép nagyobb volt minden korábbi elnökénél. Bushék még évekig mentek el előtte naponta, ki tudja hányszor.

(dozer)