Elhunyt M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár, valamint a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság M. Kiss Sándort saját halottjának tekinti.
#rendszerváltás
Sükösd Miklós: Így segít megbuktatni az Orbán-rendszert a magyar történelem legnagyobb tömegtüntetése
2025. június 28-án történelmet írt Budapest. A rendszerváltás óta, sőt alighanem a magyar történelemben soha nem látott ekkora tömegdemonstrációt Magyarország. A Budapesti Büszkeség tüntetése új fejezetet nyitott a demokratikus ellenállás történetében – és új lehetőségeket a NER eltakarítására.
Amikor még azt hitték, Magyarország megmutatja a világnak, hogyan kell piacgazdaságot csinálni
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.
„Ki vette észre itthon húsz éve, hogy a diktatúra előszobájában vagyunk?”
Sándor Ivánnak – aki nemrég töltötte be 95. életévét – az előző könyve, a Tiltott terület alig egy éve jelent meg, és máris itt az új kisregény. Írásmódja ugyanolyan töredezett, mint a világunk. Rejtett összefüggésekkel ábrázolja az eső áztatta közegbe vezető utat. Mit ismertünk fel későn az író szerint? Milyen az a nagy korszak, amelynek a végén vagyunk?
Lenne Magyarországon önkényuralom, ha Haraszti Miklós nem "babrál" Orbán Viktor nyakkendőjével?
A liberalizmus útjáról egykoron egy lekezelő nyakkendő-igazítás térítette le Orbán Viktort – így szól a legendárium. Ironikus, Orbán Viktor nyakkendője című minimemoárjában az elkövető, Haraszti Miklós idézi fel a „történelemformáló” mozdulatot.
Bokros Lajos: Ha folytatták volna, amit elkezdtem, a magyarok már osztrák színvonalon élhetnének
Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.
Nemrég vasrúddal verte a bukott rezsim rendőrsége, most miniszter az ifjú bangladesi forradalmár
A Z nemzedék első sikeres forradalmának korábban megkínzott ifjú vezéralakja, Nahid Iszlam most miniszterként dolgozik Banglades megújulásáért.
Haraszti Miklós: Minden kleptokrácia az arany vécékefén bukott el
A végzetes ostobaság az volt, hogy nem láttuk a veszélyét, hogy kétharmaddal korlátlan hatalmat lehet szerezni – mondja a január 2-án nyolcvanéves Haraszti Miklós. Az egykori ellenálló, volt SZDSZ-es politikus egy színes forradalom esélyét látja a mai Magyarországon.
35 évvel ezelőtt 6001 emberen múlt, hogy ne vegyen egészen más irányt a magyarországi rendszerváltás
Elenyészően kevés szavazat hiányzott ahhoz, hogy karrierjét a köztársasági elnökséggel koronázhassa meg a reformkommunista Pozsgay Imre. Akinek a rendszerváltás idején formálódó politikai pártok elkerülhetetlen polarizációjában is sajátos katalizátori szerep jutott.
Aki egy esetleges Fidesz-bukás után többpártrendszert vár, nagyot téved
A magyar történeti tapasztalat egyetlen hagyományt ismer: a dominanciát. Nem csoda, hogy az 1990 utáni sokpárti kísérletet szinte azonnal elutasította a magyar társadalom – hiába akart az elit kompromisszumos, erős versenyen alapuló politikai rendszert. Az egyetlen domináns párt iránti igény tehát nem a NER-rel kezdődött újra, hanem jóval hamarabb. Mi kellene ahhoz, hogy mégis megvalósuljon a sokpártrendszer Magyarországon?
Elvitelre #95: A román Kamala Harris és Pozsgay Imre
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: választások Romániában és a négy igenes népszavazás.
„The Orbáns” a Netflixen és a szinte szadista szerzői tekintet – száguldva szórakoztat Vágvölgyi B. András novelláskötete
35 éve indult a Magyar Narancs első évfolyama, és a lappal az eredetileg amerikai gonzó újságírói stílus hazai meghonosítása. A Narancs egykori főszerkesztője, Vágvölgyi B. András azóta szépíróvá képezte magát. 2023-as novelláskönyvében, az Edith Liebermann semmi kis életében akrobatikus nyelvhasználattal szikrázik a szöveg, feszes sztorikat kergetnek a filmszerű etűdök. A fikció, a tényirodalom és az újságírás aranyháromszögében megjósolhatatlanul mozog a magányos dzsungelharcos szerző. Írásai néhol megtestesítenek hagyományos irodalmi és sajtóműfajokat – másutt csak köszönőviszonyban vannak velük. Tárca, riport, karcolat, hagyományosabb novellák. Gonzó villanások a világról. A különleges mix összeáll, és Vágvölgyi egyre gazdagabb életművébe illeszkedik.
Rendszerváltás 35: Az orosz befolyás és a román identitás között őrlődő Moldova
80 éve még nem létezett olyan, hogy moldáv nép, ez egy szovjet konstrukció volt, ami arra szolgált, hogy a régi orosz területi igényeknek megfelelően a második világháború után a Szovjetunióhoz csatolt Besszarábiát kulturálisan is le lehessen választani Romániáról. Persze a helyzet még ennél is bonyolultabb, mivel szép számmal élnek a területen olyanok, akik se nem románok, se nem oroszok, viszont Moszkvától várnak védelmet a románosítási törekvésekkel szemben. Egyebek között ez volt az oka annak, hogy alig néhány évvel a Szovjetuniótól történt elszakadás után, immáron demokratikus választásokon, éppen azt a kommunista garnitúrát szavazta vissza a nép a hatalomba, amelyet annak idején elkergetett. Ez az ellentmondás a néhány hete tartott, EU-s integrációról szóló népszavazás eredményein is meglátszott – minimális többséggel győzött az EU-párti álláspont.
A félholtra ünnepelt hazatérő – újra kiadták Faludy György 1988-ban százezer példányban megjelent legendás önéletrajzát
Öt és fél órán át dedikált 1988-ban a második emigrációjából első alkalommal hazalátogató Faludy György, akivel nemcsak a hírnevét megalapozó Villon-átköltései tértek vissza Magyarországra, de akkor indult hódító útjára a vihart kavaró regényes önéletrajza, amelynek nemrégiben az ötödik kiadása jelent meg.
Kozma Imre – a pap, aki beírta magát a kelet-európai rendszerváltás történetébe
Alighogy megalakult a Magyar Máltai Szeretetszolgálat magyarországi szervezete, Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke, akcióba lépett. Úgy is, mint a zugligeti Szent Család templom plébánosa, 1989. augusztus közepe és november közepe között majdnem 49 ezer keletnémet állampolgárnak nyújtott menedéket, akiket a plébánia kertjében felállított sátrakban, illetve a közeli kemping területén láttak el. Az akkori események felidézésével emlékezünk a minap elhunyt katolikus papra.
Rendszerváltás 35 – Ukrajna, a nyolcvanas évek végének miniatűr Szovjetuniója
Onnan lehetett tudni, hogy valami komoly baj van a Szovjetunióval, amikor a boltok polcairól a senki által nem szeretett tengerikáposzta-konzervek is eltűntek. Ukrajnában rendszerváltás helyett államfordulatról beszéltek, az országot súlyos gazdasági krízis rengette meg, és még George Bush elnök is azt tanácsolta nekik, hogy talán nem a legjobb ötlet elszakadniuk a Szovjetuniótól. Fedinec Csilla történésszel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
Rendszerváltás 35 – A keletnémet rendőrállam, ami magától omlott össze
Új sorozatunkban bemutatjuk a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét. A mostani részben a Német Demokratikus Köztársaság, vagyis az NDK felbomlásához vezető folyamatokat beszéltük át Slachta Krisztina történésszel, a téma kutatójával.
A gulyásorbánizmus ugyanúgy zsákutca, mint a gulyáskommunizmus volt
A keleti blokk többi országához képest a Kádár-rezsim Moszkva jóváhagyásával több tekintetben is lazábbra engedte a gyeplőt. A társadalom nyitottabb lehetett a Nyugatra, ám a gazdaságilag megalapozatlan, viszonylagos jólétért az 1989-es rendszerváltás után nagy árat fizetett. Az Orbán-rendszer gazdaságpolitikája és a jogállam leépítése is az európai felzárkózás akadálya.
Leáldozott a rendszerváltáskor osztogatott pártszékházaknak, szinte mindegyik luxushotel lett
Pártelnököknek kijáró kitüntetett figyelemben részesülhet, aki betér a rendszerváltás után pártszékházként működött emblematikus épületek valamelyikébe: az egykor politikai csaták támaszpontjaként szolgáló építmények többsége ma sokcsillagos szálloda vagy az lesz.
Elkelt: valaki 3,56 millió forintot ajánlott az MDF-védjegyért
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy kinek érhetett meg több millió forintot az egykori rendszerváltó kormánypárt logója, de a felszámoló szerint nem volt ismertebb közszereplő a licitálók között.
