Mikor tiltja már be az EU a sült csirkét?

Állítólag számos szakember hosszasan értékelte a helyzetet. Félek, hogy zömmel a gyártók és néhány, saját tankönyveinek dogmáit idéző önjelölt zöld professzor támasztgatta alá ezt a dicsőséges döntést. Ügyesen forgatva az általános iskolai tankönyveket és a szorzótáblát, sikerült bemutatni, hogy e tiltással hány száz erőmű csukható majd be.

Az „ember”-nek nevezett élőlényről sajnos elfeledkeztek. Arról, hogy az emberiség több százezer év alatt genetikusan kötődött az úgynevezett termikus, hőt és fényt egyaránt kibocsátó fényforrásokhoz. Ilyen a Nap, a gyertya, a tábortűz – és pontosan ilyen az izzólámpa is. Ha hiszik, ha nem Brüsszelben, erre a melegségre is szüksége van az embernek. Ezt mindenki tudja, aki egyszer is napozott már becsukott szemmel, vagy ült egy kandalló, esetleg tábortűz mellett.

Az ember úgy van kitalálva, hogy a sötétben nem feltétlen csak a hasra esés ellen világít, hanem a melegség keltette hangulat miatt is, amit modern fényforrásaink nem képesek produkálni. Műszaki fejlesztő kollégáim próbálják az emissziós spektrumot, azaz a kibocsátott fény színét egyre jobban hozzáigazítani a nyári nap fényéhez, de csak a szemmel érzékelhető, látható tartományban. Bőrünk viszont „látja”, és igényli a hő hatását is. Ezt az új módszerek elvben sem tudják, hiszen éppen ennek kiirtása a fejlesztési cél. Azért lesz jó a hatásfok – korszerű a „lámpa” –, mert nem melegít.

Van más gond is a betiltással. Nézzük csak meg jobban azt a bizonyos, sokat szajkózott számtanpéldát: egy jó izzólámpa csak 3-4 százalékos hatásfokkal állít elő fényt, míg a „maradék” 96-97 százalék hőenergia, ami értelmetlenül megy a semmibe. No és akkor mi van? Miért is ekkora tragédia ez számunkra? Jó tudni, hogy az unió lakosságának több mint fele az év több mint felében lakásonként jellemzően 10-15 kilowatt hőteljesítménnyel szokott fűteni. Tényleg akkora baj, hogy e fűtési teljesítmény 2-3 százalékát, tiszta villamos energiával, néhány villanyégő által kibocsátott hő adja a táv- és gázfűtés vagy egy füstölő kályha helyett?

Természetesen az utcákon, a közvilágításnál fűtésre semmi szükség, ott csak a világítás jó hatásfoka lehet a cél. Az egyenlítői térségben is más a helyzet, és számtalan célszerű felhasználás sorolható, azaz nagyon is kellenek a modern fényforrások. No de itt, Európában, a saját lakásunkban, és kötelező erővel? Én még nem találkoztam olyan emberrel, aki jól érezte volna magát a korszerű „lámpák” fényében. Minden (genetikus) oka megvan rá.

Rettegve várom a pillanatot, amikor a szintetikus sültcsirke-port gyártó lobbi be fogja tiltatni az EU-val az igazi csirkesütést. Erőművek százait lehetne becsukni, zöldülne a világ, jönne a Kánaán, csak tessenek eleget szorozgatni. Le a kerti és grillpartikkal! Belegondolt már valaki, hogy bőven 1-2 ezrelék alatt van például egy tábortűz szalonnasütési hatásfoka? Erdők hektárjainak tízezrei menekülhetnének meg, köbkilométerekkel csökkenne a szén-dioxid-szennyezés, ha ezt is betiltanák, a sültcsirke-por pedig majdnem olyan finom, mint az eredeti. Igaz, egy kicsit vacakabb, és sokkal drágább, de ott az a számtalan zöld előny, no meg korszerű is, hiszen még az űrhajósok is...

Rendben, Brüsszel híres utcácskájának vendéglőiben egyék csak esténként a sülthal-port a tisztelt uniós tisztviselők egy fehér LED meg egy kompakt fénycső fényénél, de minket hagyjanak nyugodtan élni!

Azért látok egy kis, mintegy 800-900 Kelvin-fokos, termikusan sugárzó reményt pislákolni. Szeretném remélni, hogy a munkanélkülivé vált honfitársaink által eddig használt és lebontott izzólámpagyártó-sorokat már szerelik össze, például Kínában! Tessék mondani, hány évre fogják ítélni azt a szegény kisnyugdíjast, aki csöpp motyója mélyén, büdös zoknikba csomagolva, konyak és cigaretta helyett 100-as égőket fog becsempészni a határon, az unió döntéshozóinak még nagyobb dicsőségére?

HORVÁTH ZOLTÁN GYÖRGY

(A szerző lézerfizikus)