Pelle János
Pelle János

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete alapján a Medgyessy-kormány 2003 novemberében és 2004 áprilisában törvénytelenül váltotta le tisztségéből a KSH akkori vezetését. Erre hivatkozik az Orbán kormány, amikor felmenti tisztségéből a tavaly novemberben kinevezett Belyó Pált, hogy a korábbi elnökhelyettest, Vukovich Gabriellát nevezze ki utódjául. A Népszava értesülését KSH források is megerősítették.

Orbán Viktor, még hivatalba lépése előtt, május 22-én kemény szavakkal bírálta a PSZÁF, a KSH és a Magyar Energia Hivatal vezetőinek, Szász Károlynak, Mellár Tamásnak és Kaderják Péternek a hivatalból történt elmozdítását. Ami a KSH-t illeti, már korábban megfogalmazódott, hogy vezetése ne szolgálja ki a politikai vezetés mindenkori igényeit, hanem ragaszkodjék a hiteles, megbízható adatok késedelem nélküli közzétételéhez. A KSH a 2006-os választások közeledtével nem tett eleget ennek a követelménynek, legalábbis ezt állította Langmár Ferenc újságíró, aki tavaly pert indított az intézmény ellen. A Fővárosi Bíróság 2009. áprilisban hozott ítélete Langmárnak adott igazat, és kimondta: a hiánnyal kapcsolatos magyar jelentés már azelőtt is közérdekű adat volt, hogy azt az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat véleményezte volna. Ezért a törvény értelmében azt már 2006. április 1-én, tehát még a választások előtt nyilvánosságra kellett volna hozni.  A Fővárosi Ítélőtábla 2009 decemberében elutasította a KSH fellebbezését, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet.
Vukovich Gabriella

Már korábban felvetődött, hogy Magyarország az EU-nak küldött jelentéseiben éveken keresztül „kozmetikázta” a az államháztartási hiányra, az államadósságra, és más gazdasági mutatókra vonatkozó, Brüsszelbe küldött adatokat. De mekkora felelősség terheli emiatt a KSH-t?  Általában a KSH az államháztartási hiányról, a jegybank az államadósságról, a Pénzügyminisztérium a gazdaság várható alakulásáról számol be az Eurostatnak szánt jelentésekben.  

Mégis, a magyar államháztartás helyzetéről 2006 áprilisában, a választások előestéjén, a Veres János által vezetett Pénzügyminisztérium készített összefoglalót. A Gyurcsány szerint is „dermesztő igazságot” tartalmazó dokumentumot az akkori miniszterelnök egy példányban kapta kézhez. Bennfentesek szerint a bizalmas jelentést Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár írta, aki 1998 nyaráig a KSH elnöke és Horn Gyula tanácsadója volt. Őt (két helyettesével együtt) az első Orbán kormány váltotta le, s nevezte ki utódjául Mellár Tamást.

A magyar parlament – az Európai Unió elvárásainak megfelelően – 1999-ben jóváhagyta a statisztikai törvényt, amely a KSH szakmai függetlenségét biztosítandó, kiegészítő garanciákat tartalmazott. Ezért 1999 decemberében átalakították a KSH vezetőinek határozatlan időre szóló munkaviszonyát hat éves, határozott időre szóló megbízatássá, mely 2005. december 31-én járt volna le. De a Pénzügyminisztérium, illetve a MSZP legfelsőbb vezetői nem várhattak még két évet. Sürgette őket az idő, feltehetőleg azért, mert már 2003 elejétől riasztóan romlott az államháztartási hiány, illetve nőtt az államadósság.  A 2004-es és 2005-ös gazdasági adatokkal kellett „megalapozni” a 2006-os derülátó, de velejéig hamis prognózist.

Az Európai Unió, már jóval a görög válság kitörése, az athéni statisztikai hivatal éveken át tartó hamisításának lelepleződése előtt arra ösztökélte a tagállamokat, biztosítsák statisztikai hivatalaik függetlenségét. Elejét akarták venni, hogy az Eurostat-nak küldött jelentésekben eltitkoljanak, illetve egyoldalúan értelmezzenek egyes, az uniós támogatások odaítélése szempontjából kulcsfontosságú adatokat. A magyar parlamentben Révész Máriusz, az ellenzéki Fidesz képviselője már 2005 szeptemberében felvetette: a KSH „odáig süllyedt, hogy kézi vezérléssel, a Pénzügyminisztériumból irányítják munkáját. Nem csoda, hogy a külföldi elemzők nem hisznek a magyar számoknak.” Azt is hozzátette: szerinte az intézményre politikai nyomás nehezedik, a kormány manipulálni akarja az ott készülő felméréseket.

A kozmetikázáshoz, az a különböző forrásokból származó adatok összefésüléséhez, a „kegyes hazugságok” hihetővé tételéhez a szocialistáknak szükségük volt a KSH vezetőinek közreműködésére. Katona Tamás 2002 őszén, 2003 tavaszán többször is berendelte a Mellár Tamást és munkatársait a Pénzügyminisztériumba, kifogásolta a KSH államháztartási hiányra vonatkozó adatait, vitatta kiszámításának módszereit. Ezt követően 2003. november végén leváltották Mellár Tamást. Nem sokkal később sor került az elnökhelyettesekre is. A Medgyessy-kormány által kinevezett új elnök, Pukli Péter, 2004 áprilisában közölte Vukovich Gabriellával és Soós Lőrinccel, hogy visszamenőleges hatállyal, 2004. március 31-ével kezdeményezi felmentésüket a miniszterelnöknél.

Ám a három vezető eltávolításánál olyan jogszabályra hivatkoztak, amely az ezután indult munkaügyi perekben látványosan megbukott. Ugyanis a miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján menesztettek őket, de – mint ezt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság  megállapította – ez nem volt elégséges jogalap, nem vette figyelembe a statisztikai törvényben foglaltakat. El is rendelték a tisztségükből leváltott vezetők visszahelyezését eredeti pozíciójukba és jelentős összegű kártérítést ítéltek meg nekik. Most fordult a kocka: Belyó Pálnak kell mennie. Igaz, őt is hat évre nevezték ki 2009 novemberében, de akkor már jogerős volt az ítélet Mellár ügyében, tehát Belyó menesztése csak a törvény betartását jelenti.

De a személyi változásokon kívül túl intézményes garanciákra is szükség van, hogy a 2006-os adateltitkolás ne ismétlődhessen meg. Felvetődött, hogy a KSH elnökét ne a kormány nevezze ki, hanem a parlament, kétharmados többséggel. Ha a jelenlegi parlamenti erőviszonyok ismeretében ezzel a megoldással szemben felvetődnek kételyek, érdemes lenne megvitatni, hogy ne politikusok, hanem például a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgyűlése döntsön a KSH elnök személyéről, kormányokon átívelő időtartamra, akár az Eurostat vezetőjének jóváhagyásával is. Természetesen hosszabb távon számos megoldás elképzelhető a magyar statisztikákba vetett bizalom visszatérése érdekében, és nem mindegy, hogy a KSH vezetésének lecserélésén túl a kormány melyik megoldás mellett dönt.

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Felmentik a KSH elnökét is?

A kormány felmenti tisztségéből Belyó Pált, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökét, utóda Wukovich Gabriella, a KSH korábbi alelnöke lesz – értesült a Népszava.

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Náci propagandakiadvány ellen tiltakozott, őrizetbe vették, de Alkotmánybíróság nem foglalkozik az ügyével

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

Elkészült az embert láthatatlanná tévő anyag

Több településen máris az időközi választásra készülnek

Több településen máris az időközi választásra készülnek

GPS-ként mutat rá a rejtőzködő rákos sejtekre egy forradalminak ígérkező új módszer

GPS-ként mutat rá a rejtőzködő rákos sejtekre egy forradalminak ígérkező új módszer

Újabb szövetségesre talált a NASA, alakul a holdra szállás

Újabb szövetségesre talált a NASA, alakul a holdra szállás

A Samsung is bepréselte a képernyőbe a kamerát, indulhat a gyártásba az első ilyen telefonjuk

A Samsung is bepréselte a képernyőbe a kamerát, indulhat a gyártásba az első ilyen telefonjuk